A fiatalok, anyák és kevésbé iskolázottak gyakrabban dühbe jönnek - ezt tárta fel egy nemrég közzétett kutatás eredménye.
A Torontói Egyetem szociológiai karának professzora, Scott Schiemann vezetésével végzett kutatás több mint 1000, 18 évnél idősebb amerikai adatait vizsgálta át olyan szempontok szerint, amelyek a haraghoz társítva elemezték az egyének társadalmi helyzetét és társadalmi mintázatát.
Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a fiatalabb felnőtt emberek gyakrabban éreznek haragot, mint az idősebbek. Ennek a legfőbb oka, hogy a fiatalabbak esetében a határidők nyomása, a pénzügyi nehézségek és a munkahelyi interperszonális konfliktusok gyakoribbak, mint idősebb korban (ez a három stresszfaktor felelős a harag, a düh szintjének megemelkedéséért).
A düh legerősebb előrejelző tényezője az idővel való küzdelem; különösen a harag azon alacsonyszintű formái alakulnak ki emiatt legkönnyebben, mint az idegesség. A gyermeknevelés is a haraghoz társítható tényező, de érdekes módon a haragos viselkedés, a dühösség (leginkább kiabálás formájában feltörve) sokkal jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra, azaz az édesanyák, úgy tűnik, érintettebbek ezen a téren.
Az iskolapadban eltöltött idő is meghatározó azt tekintve, mennyire hajlamos valaki dühbe gurulni. Akik rövidebb ideig tanultak, kevesebb évet töltöttek el oktatási intézmények tanulóiként, azok inkább hajlamosak haragra gerjedni. A tanultabbak ellenben kevésbé, és inkább próbálnak az egyébként stresszt kiváltó helyzet megváltoztatására, uralására megoldásokat találni.
A kutatók szerint az ilyen vizsgálatokkal arról lehet pontosabb képet alkotni, milyen módon befolyásolja a társadalmi helyzet és annak megváltozása az érzelmi egyenlőtlenségek kialakulását - és ezzel együtt azt is meg lehet majd határozni, milyen módon hatnak ezek az egyenlőtlenségek a mindennapjainkban.
