Alvajárás közben a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, melyek sérüléshez vezethetnek – derül ki a Semmelweis Egyetem új kutatásából. Az egyetem munkatársai videók elemzésével keresték a választ arra, van-e van-e különbség a generációk és nemek viselkedésében a paraszomnia nevű alvászavarok esetén, és meglepő eredményre jutottak.
Paraszomniáknak nevezzük az alvás közben kialakuló rendellenes, vagyis az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségeket. Az efféle cselekvések többnyire ártalmatlanok, előfordul, hogy a páciens magát vagy másokat is veszélybe sodor rendellenes tevékenységével. A szakirodalomban például alvajárás közben végrehajtott erőszakot, sőt gyilkosságot is leírtak. A Semmelweis kutatói 2022 január és július között a YouTube-on kerestek a témához kapcsolódó videókat. A találati eredményeket megvizsgálva 224 videót (102 nő, 68 gyermek, 16 felnőtt és 40 idősebb ember) választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók.
A szakemberek két fő típusát különböztették meg a paraszomniáknak, melyekről Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója beszélt bővebben:
- Az egyik az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák csoportja. Ezek az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, ebben a szakaszban jellemzően felülnek, sőt fel is kelnek az ágyból. Ilyenkor az érintettek agyának egy része ébren van, és egészen összetett cselekvéseket is végezhet. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez.
- A másik csoport pedig a REM (rapid eye movement) magatartászavar. Ebben az esetben az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ilyenkor hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak.
"A REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel” – mondja dr. Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.
Az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de a megfelelő alváshigiéné betartása is sokat segíthet - vagyis hogy próbáljunk ugyanazon időpont környékén lefeküdni és felkelni, és fordítsunk elég időt a megfelelő alvásra.
