Noha az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlését az Európai Unióban, érdemi előrelépés azóta sem történt. A tagállamok között ugyanis nem született megállapodás a kérdésben, olyannyira, hogy a napokban az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát – szúrta ki a Világgazdaság. Egyelőre tehát mégis marad a megszokott rendszer, hogy március utolsó vasárnapján átállunk a nyári időszámításra, majd október utolsó vasárnapján visszakapjuk az így elvesztett egy órát. Most vasárnap hajnali 2 órakor kell egy órával előrébb, 3 órára állítani az órákat.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy az óraátállítás megzavarja az emberi test belső óráját, avagy a cirkadián ritmust, ami számos kellemetlen panasz forrása lehet. Dr. Szegheő Péter belgyógyász szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az új időszámításhoz való alkalmazkodás nagy stresszt jelent szervezetünk számára. Nem véletlen, hogy az óraállítást követő egy-két hétben kimutathatóan megnövekszik a közlekedési balesetek és a szív-érrendszeri események száma is. A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, mire az ember szervezete megszokja az új időszámítást.
Kérdéses, hogy ha a jövőben valóban megszűnne az óraátállítás gyakorlata, akkor melyik időszámítást lenne érdemes megtartani. A szakértők a téli, eredeti időszámítás mellett érvelnek, amely jobban igazodik az ember belső órájához. Ugyanakkor a nyári időszámítás is sokak számára vonzó lehet, hiszen esténként tovább van világos, ami sok szempontból praktikus. Több lehetőséget biztosít például szabadidős tevékenységekre, ami egészségügyi oldalról is előnyös lehet.
