Egyre nagyobb az erőszakfelhozatal. Gyerekek gyilkolják meg szüleiket, szülők irtják ki családjukat. Terjedőben a családon belüli erőszak, nem beszélve a családon kívüli erőszakról. Agresszió ömlik a televízióból, a moziból, a bulvárlapok címoldaláról. Gyermekeink mintha menthetetlenül belemerültek volna a médiaerőszakba. Ha mégsem, a számítógép előtt ülve virtuálisan pusztíthatnak. Nyakunkon az agresszió. Kérdőjel nélkül.
Döbbenetek a közelmúltból
- Kivégezte nevelőapját egy tizennégy éves lány Tótújfalun. A férfit alvás közben, pisztollyal lőtte agyon. Tettét azzal indokolta, hogy nevelőapja évek óta terrorizálta és szexuálisan kizsákmányolta őt és az édesanyját is.
- Részegen támadt családjára egy negyvenöt éves férfi Rinyaszentkirályon. Tizenöt éves fiának akkor este elege lett a sorozatos verekedésekből: kiment a kamrába a fejszéért...
- Bácsalmáson négytagú, fiatalkorú banda erőszakoskodott és rabolt. A tizennégy-tizenhét éves fiúk lopások, betörések, rablások sorozatát követte el.
- Egy miskolci általános iskolás lány kihívta házuk elé iskolatársát, és egy korábbi nézeteltérésük miatt rátámadt. Kényszerítette, hogy boruljon a lába elé, majd belerúgott az arcába. A rúgás következtében a sértettnek eltört az orra.
- Jobb nem is folytatni...
Ha lehet, ne közeledjünk
Az agresszió görög szó, közeledést jelent, melynek lehetnek pozitív és negatív formái. Az egyetlen pozitív agreszszió az önvédelem, amit a jog és az etika is engedélyez. A gyerekek is önvédelemre hivatkoznak verekedéskor, mert azt látják, hogy ezt az indoklást a környezetük is elfogadja. Sokan hiányolják a speciális gyermekotthonok létesítését, amelyek pedig szerepelnek a gyermekvédelmi törvényben. Ezt a régen volt intézményt azért működtették, mert jogtalan volt, hogy bírói ítélet nélkül tartottak fogva gyerekeket. Korábban rendőrhatósági figyelmeztetés is létezett, de ez is megszűnt. Ezt a jogintézményt a bűncselekményhez közeli helyzetekben alkalmazták.
A kezdetek
Az agresszivitás tanulása hat hónapos korban kezdődik - mondja dr. Ranschburg Jenő pszichológus. Másfél-két éves korára a gyerek már agressziókészlettel rendelkezik.
Vizsgálatok is kimutatták a bölcsődés kori agresszió megnyilvánulásait. A szakember feltűnőnek tartja, milyen könynyen tanulják meg a gyerekek az agresszív viselkedést, ami arra utal, hogy van hajlamuk ennek elsajátítására.
A gyerekek nagy része nem ismeri azt a lehetőséget, hogy bizonyos helyzetekben többféle megoldást is választhatnak. Egyetlen dolgot tanulnak meg: egyes helyzetek megoldása csak agresszivitással érhető el. Az antiszociális gyerekek csak ezt a lehetőséget ismerik.
Törvénytörés
Bizonyára emlékszünk arra az amerikai nőnek a brutalitására, aki a bevásárlóközpont parkolójában püfölte az autóban ülő négyéves kislányát. A felvételek az egész világot bejárták. Egy ország mozdult meg, hogy megtalálják az ipari kamera által rögzített cselekmény elkövetőjét - egyébként háromgyermekes asszony -, akit azonnal elítéltek gyermekbántalmazásért. Elvették tőle a gyereket. Vitathatatlanul emberi jogot, gyermekjogot sértett. Ott sokkal szigorúbb a szabályozás, Magyarországon éveket kellene várni hasonló esetekben. Nálunk legfeljebb akkor történik valami, ha vér folyik. A gyermekvédelmi törvény a többi között azért született, hogy a gyerekekkel kapcsolatos bűncselekményeket meg lehessen előzni. A tavaly novemberben életbe lépett jogszabályt sokan dicsérik, de mintha nem jelentene megfelelő védelmet a gyerekeknek.
Hiányzik néhány gyermekvédelmi intézménytípus, kevés a képzett gyermekvédelmi szakember. Nem beszélve arról, hogy a gyermekjóléti szolgálatok, a családsegítő központok, a gyermekvédelmi szakszolgálatok között sem tisztázott, hogy kinek a feladata valójában a veszélyeztetett gyerekek helyzetének megoldása. Bebizonyosodott ez a közelmúlt néhány tragikus, családon belüli erőszakos cselekmény nyilvánosságra kerülése után is: mindenki a másikra mutogatott. Másrészt a gyerekek nem ismerik a védelmükről szóló törvényt. Nincsenek tisztában saját jogaikkal. Mindenesetre a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeményezte a gyermeki jogok érvényesülését segítő gyermekjogi ombudsman intézményének létrehozását. Annál is inkább, mert nálunk mindig az volt a köztudatban, hogy a gyermek bántalmazása a család magánügye, egy-egy pofon belefér a gyermeknevelésbe, nem árt, ha ez is ott van a fegyelmezési eszközök között.
Düh, tehetetlenség, megaláztatás
A gyermekpszichológusok szerint például azok a gyerekek, akiket otthon bántalmaztak, maguk is agresszív felnőttek lesznek. Kísérleti patkányoknál kimutatták, hogy nem feltétlenül agresszívek, de ha kölyökkorukban például meg kellett küzdeniük a táplálékért, később kimutathatóan agresszívek lesznek.
A gyermekkorban, bántalmazás során elszenvedett trauma következtében depresszió is kialakulhat. Ha nem figyelünk erre, az erőszakos magatartásmód együtt fejlődik majd a gyermekkel. Előfordulhat, hogy konfliktusaink megoldatlansága hozza ki belőlünk az agressziót, és a tehetetlenség, a düh miatti fájdalom vált át erőszakos megnyilvánulásokra. Megtörténik, hogy a gyermekből önállóságának folyamatos korlátozása, megaláztatása hozza elő az agressziót, amely ebben az esetben egyfajta védekezés.
Kedvezőtlenül változott a családtagok egymáshoz való viszonya. Egyre több gyerek születik házasságon kívül, szaporodik a válások száma, soha nem volt még ennyi csonka család Magyarországon, egyre több munkahely szűnik meg, mindennek a hatása legtöbbször a családban csapódik le.
Lyukas a védőháló
Többször is kapott már Magyarország felszólítást az uniótól, hogy tegyen valamit a családon belüli erőszak megfékezésére. Nehezen jutunk előre ezen a területen egy olyan országban, ahol máig él a köztudatban: az asszony verve jó. Miközben a magyar büntető törvénykönyvből hiányzik a fenyegető zaklatás tilalma, az uniós országokban büntetendővé tették a családon belüli erőszakot, és törvénybe iktatták a távolságtartó rendelkezést. (Hazai jogászok most szeretnék ezt megvalósítani - a szerk.) Ez azt jelenti, hogy aki terrorizálja családtagjait, meghatározott időre száz-kétszáz méternél közelebb nem mehet a család otthonához. A magyarországi civilszervezetek ugyanezt a büntetőjogi módosítást szeretnék elérni. Több mint húszezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy hatékonyabb állami fellépést követeljenek a családon belüli erőszak megfékezéséért.
Abban viszont eltérnek az álláspontok, hogy kell-e kifejezetten áldozatvédelmi törvényt alkotni. Az igazságügyi miniszter szerint a családjogi törvény módosításával válhat lehetővé az ún. távolságtartás intézményének bevezetése az áldozat és bántalmazója között. Ha intézményi dolgozó molesztálja a gondjaira bízott gyermeket, az ország összes ilyen intézményéből kitiltják, és hogy véletlenül se kapjon munkát, országos adatbankot hoztak létre nyilvántartásukra.
Gyakori, hogy mindenki tudja, ha egy családban rendszeresen bántalmazzák a gyerekeket, de ma még hiányzik az olyan védőháló, amely segítene az ilyen családoknak. Csak akkor történik intézkedés, ha már megtörténik a baj. Nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium ajánlást juttatott el a rendőrséghez, hogy családon belüli erőszak esetében éljenek meglévő hatáskörükkel. A rendőrség éppen ezért tréningeket szervez, hogy munkatársaikat felkészítsék az ilyen típusú esetek felismerésére és kezelésére. A pszichológiai és szociológiai képzésen részt vett rendőrök már a nyár elején szolgálatba lépnek a legtöbb területi rendőrőrsön. A rendőr szakközépiskolákban és a rendőrtiszti főiskolán egyébként új tananyagként már szerepel az áldozatvédelem. Ezzel együtt, ha gyermekbántalmazás történik a családban, a rendőrség büntetőeljárást indít gyermek veszélyeztetése miatt. A büntetőeljárás közben azonban senki nem védi a gyereket, mert a rendőrség nem tájékoztatja a történtekről a gyermekvédelmi hálózatot. IX.évf./6.sz.
