Aztán még néhány szót váltunk arról, hogy bár érdekli a divat, nem igazán követi. "A kényelem a fontos" - mondja. Rövid haj, összetéveszthetetlen mosoly.
Most is 57 kiló vagy?
Pontosan. De ne gondolja senki, hogy görcsös erőfeszítéseket teszek annak érdekében, hogy mindig ennyit mutasson a mérleg. Először is világ életemben sportoltam: versenyszerűen úsztam, kosárlabdáztam, ma minden reggel egy órát tornázom. Másodszor: ilyen alkatot örököltem. Általában nem vagyok éhes, de odafigyelek, hogy napjában négyszer-ötször étkezzek. Soha nem eszem sokat, de mindig jókat.
Édesség?
Nem jellemző. Néha megkívánom a palacsintát, a mákos gubát vagy a túrógombócot, de nem vagyok az a "megőrülök egy szelet csokoládéért" típus. Gyerekkoromban így szoktam meg, a fiaimat sem traktáltam soha effajta nyalánkságokkal.
Mit lehet még megtudni a gyerekeidről?
20 éves a nagyobb, 17 a kicsi. Mind a ketten aktívan sportolnak, aprócska koruk óta viszem őket. Igyekszem nem rájuk telepedni, ha betartanak bizonyos játékszabályokat, úgy élhetnek, ahogy kedvük tartja. A különböző edzőtáborok miatt már nem tudunk nagy, közös, családi nyaralásokat összehozni, de igyekszem velük lenni, menni, amikor csak lehet. Klassz kölykök.
"Azalatt a másfél év alatt, amit bent töltöttem a főiskolán, mindent kipróbáltam, amit az ember a testével megtehet. Megtanultam annak a gátlásnak a leküzdését, ami a közszerepléshez kell, akár a dupláját is le tudom győzni." (Hepehupa. Jakupcsek Gabriella tévékönyve.)
Miért hagytad abba a színművészetit?
Egyszerűen nem nekem való volt. Nem bírtam sem lelkileg, sem fizikailag. Rosszul éreztem magam, szorongtam. Váltanom kellett. Végül a bölcsészkaron végeztem, magyar-művészettörténet-általános nyelvészet szakon. Ötödéves voltam, amikor - legfőképpen pénzkereseti célból - bementem a magyar televízióba egy esti adást szerkeszteni. Aztán az egyik lehetőség hozta a másikat...
Meglehetősen szoros beosztás szerint élsz. Forgatások, megbeszélések. Hogyan tudsz kikapcsolódni?
Ha nagyon fáradt vagyok, igyekszem kivonni magam mindenfajta közszereplésből. Egy-két napig nem megyek sehova, nem vállalok semmit, csak vagyok, nézelődöm, olvasok. És ha tehetem, elutazok néhány napra. Ez az, ami tökéletesen felfrissít és feltölt. Mindegy, hogy mi az úti cél, csak menni! Aztán persze kezdődik minden elölről.
"Ha valaki nagyon ismertté válik, olyan hatalmat tulajdonítanak neki az emberek, amely hatalommal egyikünk se bír. Nem szeretném, ha jótékonykodással kellene magam körül az érdeklődést felkelteni. Segíteni kell és hallgatni." (Hepehupa. Jakupcsek Gabriella tévékönyve.)
Mi az, amit nehezen viselsz?
A bizonytalanságot. Mivel ez a munkámban szinte állandóan jelen van, nem is bírnám a gyűrődést, ha nem lenne biztos hátországom. Aztán gyűlölöm még a folyosói sutyorgást: amikor nem a szemedbe mondják, ha valami gond van, hanem a hátad mögött konspirálnak. Ha nekem valami bajom van, azonnal elmondom, mert tisztázni kell az ellentéteket. Ott és akkor.
Dohányoztál, leszoktál...
Többször is leszoktam. Igazából soha nem voltam nagy dohányos, de mikor nagyon zaklatott, feszült időszakom volt, nálam is elfogyott napi egy doboz. Aztán részt vettem egy kezelésen, amelyen egy bizonyos elektromágneses módszert alkalmaznak. Négyen voltunk ott, egyikünk sem dohányzik azóta. De azért ne felejtsük: némi akaraterő is kell a dologhoz.
"Borzasztó öröm csinálni, fizikai öröm, amikor észreveszed, hogy egyszerre dobog a szíved és jár az agyad." (Hepehupa. Jakupcsek Gabriella tévékönyve.)
Minden gesztusodon látszik, hogy imádod a munkád. Szeretnek, elfogadnak és úgy vagy meghatározó személyisége egy kereskedelmi tévének, hogy nem vagy az a kifejezett sztár- típus.
Engem minden érdekel, ami a televíziózásban történik. Úgy gondolom, ha valaki hiteles, az "átjön" a képernyőn. Szerintem ahhoz, hogy bánni tudjunk az emberekkel, hogy jól tudjunk figyelni rájuk - és én nagyon igyekszem, hogy figyeljek -, reagálni a szavaikra, kell bizonyos élettapasztalat. És kíváncsiság. És én nagyon kíváncsi vagyok...
XIII.évf./5.sz.
