A hosszú távú kapcsolatok esetében sem szükségszerű, hogy a romantikus szerelmet felváltsa az élettársi/baráti típusú szeretet - állítják amerikai kutatók.
"Sokan azt hiszik, hogy a romantikus szerelem azonos azzal a szenvedélyes és rendkívül intenzív vággyal, ami a szerelmi kapcsolatok kezdetét jellemzi - nyilatkozta Dr. Bianca P. Acevedo, a Kalifornia Egyetem kutatója - Ez azonban nem igaz. A romantikus szerelem ugyanolyan intenzív, elkötelezett és szexuálisan aktív folyamat, de nincs meg benne a szenvedélyes szerelemre jellemző megszállottság."
"Ezek a típusú érzelmek inkább a rövidebb távú kapcsolatokban dominálnak, és jellemzően szorongást és bizonytalanságot okoznak."
A tudósok a mostani kutatás során összesen 6070 rövid és hosszú távú kapcsolatban élő önkéntest vizsgáltak meg, hogy összehasonlítsák a romantikus és szenvedélyes szerelem, valamint a házastársi szeretet jellemzőit.
"Eredményeink szerint a szenvedélyes és intenzív szerelmet a birtoklási vágy jellemzi leginkább, így ez, bár egyeseknek vonzó lehet, legtöbbször nem tart sokáig, és sokkal kevésbé kielégítő, mint a romantikus szerelem, ami a hosszú távú kapcsolatokra jellemző, és nem feltétlenül egyezik meg a házastársi szeretettel" - nyilatkozta Dr. Acevedo.
Az eredmények szerint a jó párkapcsolat egyik legfőbb alappillére, hogy az ember számíthasson a társára, minden élethelyzetben. "A pároknak törekedni kell arra, hogy a romantikus szerelem ne vesszen ki a kapcsolatukból, ez ugyanis csak rajtuk múlik és egyáltalán nem szükségszerű. A jó párkapcsolat odafigyelést és energiát igényel, de csak nyerhetünk vele."
