Első alkalommal rendeznek szimpóziumot a magány ellen Bécsben. A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a társadalom figyelmét a jelenségre és felvegye a harcot ellene.
A március 1-jén a Wiener Ärztehausban (Orvosok Bécsi Háza) megrendezett szimpózium kezdeményezője a bécsi Bioenergetikai Intézet vezetője, Majda Moser, aki szerint a magány általában nem azonos az egyedülléttel, és számos megjelenési formája van.
A magányosságban szenvedő emberek fő jellemzője a karrierizmus, a hatalomvágy és a siker hajhászása; számukra egyre lényegtelenebbé válik a környezetük, és hajlamosak eltaposni a másikat, hogy jobban érezzék magukat. Ugyanakkor a magány tabunak számít siker- és teljesítményorientált társadalmunkban.
A magányosság rendszerint múltbeli eseményekre vezethető vissza, elsősorban traumatikus élményekben vagy az elismerés hiányában gyökerezik.
A gyógyítás első lépése a felismerés: sokszor ugyanis a magányosság áll a krónikus gerincbántalmak, az asztma vagy a gyakori fejfájások hátterében. Ilyen esetekben a terapeuta - a fizikai panaszokon túllépve - a páciensek lelkét kezdi el gyógyítani. Ha ugyanis sikerül áttörni a védekezésül kialakított páncélon, az emberek hirtelen megnyílnak és mesélni kezdenek. Ezt követően a terápia már arra koncentrál, hogy olyan eszközökkel, módszerekkel ruházza fel a betegeket, amelyek segítségével már maguk is úrrá tudnak lenni problémáikon.
A most megrendezett szimpózium célja, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét a jelenségre, és segítsen nekik a leküzdésében. Az ingyenes, nyilvános rendezvényen háziorvosok, telefonos segélyszolgálatok munkatársai, pszichológusok és pszichoterapeuták számolnak be mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikról, és megvitatják a magányból kivezető utakat, terápiákat is.
