Az Illinois Egyetem kutatása szerint a "mérsékelt" háttérzaj, például a zene vagy a beszélgetés, a csendnél jobban ösztönzi a kreativitást munka közben. Az ideális háttérzaj azonban nem haladhatja meg a 70 decibelt, ami körülbelül egy elhaladó autó zajának felel meg.
Ravi Mehta, aki azt vizsgálta, hogyan dolgozza fel az agy az információkat a különböző szintű háttérzajok közepette, azt állítja, itt is az arany középút a legjobb. Ha nincs elég zaj, az elménk nem, vagy csak kevés stimulációt kap. Ha viszont túl nagy a zaj, elvonja a figyelmünket. Egyetlen elhaladó autó körülbelül 70 decibel erősségű zajt csap, viszont a folyamatos forgalom már 85 decibeles zajt okoz. Egy teherautó dudája 110 decibeles, a közeli asztalnál folyó beszélgetés pedig legfeljebb 60 decibel erősségű.
Mehta professzor szerint a közepes zajszint nem csak a kreatív problémamegoldást serkenti, hanem bizonyos környezetekben az újszerű ötletek befogadását is elősegíti. Az ideális zajszint 70 decibel, ezen felül már negatív módon kezdi befolyásolni a kreativitást. Ez az arany középút.
"A közepes szintű figyelemelterelésnek köszönhetően rendhagyó módon kezdünk gondolkodni. Ez az úgynevezett absztrakt gondolkodás a fokozott kreativitás egyik fő jellemzője. Amikor azonban a zaj meghaladja ezt a szintet, a figyelemelterelés olyan nagy lesz, hogy hatást kezd gyakorolni a gondolkodás folyamatára" - magyarázza a szakértő. Ez azt jelenti, hogy azok, akik egyedül dolgoznak, jobban teljesítenek egy közepesen forgalmas kávézóban , mint az otthoni csendben.
