A magas tesztoszteron-szintű nők hajlamosabbak kockázatos munkát vállalni - derül ki egy új tanulmányból.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a tesztoszteron serkenti a versenyszellemet és a dominanciát, csökkenti a félelmet és kapcsolatba hozható olyan kockázatos viselkedésekkel, mint a szerencsejáték, vagy az alkoholfogyasztás. Eddig azonban nem vizsgálták a tesztoszteron hatását a két nemre az anyagi kockázatvállalás szempontjából. "Általánosságban a nők kockázatkerülőbbek a fontos pénzügyi döntések tekintetében, mint a férfiak, ami befolyásolhatja a pályaválasztásukat" - mondta Paola Sapienza, az Északnyugati Egyetem Kellogg Menedzserképzőjének adjunktusa.
A vizsgált női MBA hallgatók közül például 36 százalék választott pénzügyi szempontból magas kockázati faktorú munkát, mint amilyen a befektetés vagy a kereskedelem, szemben a férfiak 57 százalékával. Szerettük volna megtudni, hogy ezek a nemi különbségek milyen kapcsolatban vannak a tesztoszteron szintjével, mely általában a férfiak szervezetében nagyobb koncentrációban fordul elő, mint a nőknél" - tette hozzá Sapienza.
A tanulmány kimutatta, hogy a magasabb tesztoszteronszint a nők esetében összefügg a kockázat iránti nagyobb vággyal, a férfiak esetében azonban nem. Az azonos tesztoszteronszintű férfiak esetében azonban a kockázatkerülésben mutatott nemi eltérések eltűntek. Ráadásul a kockázatkerülés és a tesztoszteron összefüggése előrejelezte a későbbi pályaválasztást: a magas tesztoszteronszintű és kevéssé kockázatkerülők kockázatosabb szakmát választottak a pénzügy területén. "Ez az első tanulmány, mely megmutatta, hogy a pénzügyi kockázatkerülés terén jelentkező nemi különbségeknek biológiai alapja van, és azt, hogy a tesztoszteronszint eltérései hatással lehetnek a gazdasági viselkedés fontos szempontjaira és a pályaválasztásra" - mondta Maestripieri.
"A tesztoszteron hatása a kockázatkerülésre a legerősebb azok esetében, akiknél ennek a hormonnak a szintje alacsony vagy közepes, hasonlóan a tesztoszteron térbeli észlelésre gyakorolt szerepéhez." A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban jelent meg.
