A barátaink viselkedésének objektív megítélése ilyen szempontból például szinte lehetetlen, mivel hajlamosak vagyunk megnyerő tulajdonságokkal felruházni azokat az embereket, akiket kedvelünk .
Német tudósok vizsgálatai szerint az emberek sokkal pozitívabban ítélték meg a barátaik viselkedését, mint az idegenekét - függetlenül attól, hogy az idegenek esetleg jobban teljesítettek valamelyik, a kísérletben szereplő feladat során.
"Jobban tesszük, ha kétszer is meggondoljuk, mielőtt olyan helyzetbe hoznánk magunkat, aminek során ismerősöknek kell megítélniük egymás teljesítményét - írják a kutatók - Ez a jelenség az állásinterjúk és a jogi ügyek lebonyolítása során is komoly problémákat okozhat."
"Az ismerőseik esetében az emberek szinte képtelenek figyelmen kívül hagyni az adott személyről korábban kialakult képet" - nyilatkozta Daniel Leising, a Drezdai Műszaki Egyetem munkatársa.
A című tudományos szaklapban megjelent tanulmány alapját jelentő kutatás során a tudósok azt vizsgálták, miként ítélik meg az emberek saját viselkedésüket, valamint hogyan vélekednek a barátaik és egyes idegenek viselkedéséről. "Ez a mostani egyike annak a kevés kutatásnak, aminek során a résztvevőknek a tényleges viselkedés alapján kellett ítéletet hozniuk" - nyilatkozta Leising.
Leising és kollégái baráti társaságokat kértek fel a kutatásban való részvételre: először megkérték a résztvevőket, hogy írják le barátaik viselkedését, majd néhány nappal később felvételeket készítettek róluk, ahogy különböző kihívásokkal teli helyzeteket oldottak meg a laboratóriumban.
A feladatok az egyszerű találós kérdések megválaszolásától az olyan szituációs gyakorlatokig terjedtek, aminek során a résztvevőknek meg kellett kérniük egy, a szomszédjukat eljátszó színészt, hogy halkítsa le a zenét a lakásában. Emellett voltak olyanok is, akiknek egy szabadon választott viccet kellett elmesélniük.
Ezek után a résztvevőknek, a barátaiknak, valamint az őket nem ismerő idegeneknek ítéletet kellett alkotniuk a nagyjából 90 másodperces felvételek alapján. "Ilyen módon össze tudtuk hasonlítani, hogy a különböző emberek miként ítélik meg ugyanazt a viselkedésformát. Ha az emberek ugyanazt a felvételt másként értékelik, akkor a különbség nem a látottakban, hanem valami másban gyökeredzik" - magyarázta Leising. A kutatócsoport tagjai rájöttek, hogy képesek előre megmondani, az emberek miként fogják megítélni barátaik viselkedését, még azelőtt, hogy azok egyáltalán látták volna a felvételt.
"Az ismerőseiket és barátaikat a résztvevők minden esetben a velük való kapcsolatuk alapján ítélték meg, tehát azokat, akikkel jó kapcsolatot ápoltak, pozitívan ítéletek meg. Ezen kívül a hozzájuk kapcsolt tulajdonságaikat is minden esetben felfedezni vélték rajtuk. Például ha valakiről egy barátja úgy gondolta, hogy sokat beszél, akkor azt az embert minden helyzetben sokkal beszédesebbnek ítélte meg, mint egy ismeretlent."
"Szeretjük, ha a barátainkról kialakult kép következetes. Ez valószínűleg azért szükséges, hogy legyen egy általános benyomásunk a barátainkról, ami alapján képesek lehetünk megjósolni a jövőbeli viselkedésüket" - mondta Leising. Emellett a barátaink idealizálása valószínűleg szociális összetartó erőként is működik, ami a múltban, az evolúció során kiemelt fontossággal bírhatott.
"Ez ugyanakkor megnehezítheti az objektív ítélethozatalt is, ami komoly problémákat okozhat, például az osztálytermekben. Ha például egy tanár az egyik diákját sokkal okosabbnak tartja, mint a többit, akkor a teljesítményét sokkal jobbra értékelheti, mint a többiekét, a valós teljesítménytől függetlenül."
