A tanulmány elkészítésében 395 személy vett részt, akiken az ELEMENT (Early Life Exposure in Mexico to Environmental Toxicants - "Környezeti méreganyagok hatása a mexikói fiatalokra") nevű projekt keretében mintegy 25 éven át végeztek megfigyeléseket.
Meglepő eredmények
A vér ólomszintjét a résztvevők 1-4 éves korától mérték és kiszámolták, hogy milyen mértékben halmozódhatnak fel korai gyerekkorra. 9 és 18 éves koruk között pedig hét napon keresztül megfigyelték alvásuk átlagos hosszát, tagoltságát és az alvás közbeni mozgásukat.
"Összefüggéseket találtunk a korai gyerekkor során tapasztalt ólomterhelés és az alvás idejének lerövidülése között" - mondta Erica Jansen, a Michigani Egyetem kutatója. "Azok, akik a vér ólomszintjét tekintve a felső 25 százalékba tartoznak, átlagosan 23 perccel kevesebbet alszanak, mint az alsó 25 százalékba tartozók" - tette hozzá. Ráadásul a magasabb halmozott ólomértékek esetében jellemző volt az alvási minta töredezettsége és az alvás közbeni gyakoribb mozgás a 14 évnél fiatalabbak esetében.
Hogy pontosabban megértsék, milyen problémákkal küzdhetnek azok a fiatalok, akik gyerekkorukban magasabb ólomszint hatásainak vannak kitéve, a kutatók további elemzéseket végeznek majd. Céljuk, hogy újabb markerek segítségével analizálják az alvás minőségét és nehézségeit.
