A nyelved hegyén van egy szó, de nem jut eszedbe? Ez a trükk segíthet

Kevés frusztrálóbb dolog van annál, mint amikor bármennyire is igyekszünk, nem jut az eszünkbe egy szó. Mutatjuk, mit javasolnak a tudósok ilyen esetekre.

Azt szoktuk mondani, hogy a szó a nyelvünk hegyén van, de csak nem akar kijönni. A jelenség – mint azt Roger Kreuz pszichológus, a Memphisi Egyetem professzora írja a Psychology Today oldalán – régóta foglalkoztatja a tudományos élet szereplőt. Már William James is írt róla az 1890-ben megjelent A pszichológia alapjai című könyvében, majd az 1960-as évektől több kísérlet is indult a témában. Hamar kiderült, hogy a problémát előidézni nem is olyan nehéz: elég, ha a kutatók olyan szavak definícióját olvassák fel a kísérleti alanyoknak, amelyeket egyébként ritkán használunk a hétköznapok során, mint a szeksztáns vagy a nepotizmus. Emellett arra is fény derült ezekből a kísérletekből, hogy a résztvevők sokszor fel tudják idézni az adott szó egyes jellemzőit, például a kezdőbetűt vagy azt, hogy kevés vagy sok betűből áll-e.

fiatal lány tanakodva beszélget az édesanyjával
Időnként bárkivel előfordulhat, hogy nem jut eszébe egy szó. Fotó: Getty Images

Ugyancsak ismert, hogy a jelenség elsősorban társas közegben fordul elő, egymagukban ritkán szembesülnek vele az emberek. A kutatások azt is kimutatták, hogy a kor előrehaladtával gyakrabban panaszkodnak ilyesfajta feledékenységre az érintettek, mindazonáltal a jó testi egészség és erőnlét látszólag képes valamelyest ellensúlyozni a szavak kimondási nehézségét. Valószínűsíthetően a rendszeres testmozgás agyműködésünket is többféle módon támogatja. Ami viszont mind közül a legérdekesebb az eddigi felfedezések közül, hogy a jelenség különös kapcsolatot mutat a motorikus képességekkel. Megfigyelhető, hogy akinek éppen nem jut eszébe egy szó, gyakran élénken gesztikulál a kezeivel. Ezek a mozdulatok lehetnek ugyan szimplán a frusztráció megnyilvánulásai, de az is lehetséges, hogy valamilyen módon előnyösen hatnak a probléma feloldásában.

A gesztikuláció lehet a megoldás?

Donna Frick-Horbury és Robert Guttentag 1998-ban kiadott egy izgalmas tanulmányt a témában. Kísérletük során két csoportba osztották a résztvevőket, akiknél aztán a fentebb említett módszerrel elérték, hogy ne tudjanak felidézni egy szót. Az egyik csoport tagjait arra kérték, hogy ne gesztikuláljanak, ne mozgassák a kezüket, miközben az adott kifejezés után kutatnak a fejükben, míg a másik csoportban nem alkalmaztak ilyesfajta megszorítást. A probléma mindkét csoportba hasonló gyakorisággal állt elő, a kontrollcsoport alanyai viszont, akik szabadon mozoghattak, sikeresebbnek bizonyultak a keresett szavak megtalálásában.

Bármennyire is biztatóak voltak az eredmények, a kutatók nem lehettek biztosak benne, hogy nem csupán az történt-e, hogy a mozgáskorlátozás megosztotta az érintett kísérleti alanyok figyelmét, így hátráltatva a teljesítményüket. Egy második kísérletben ezért Frick-Horbury és Guttentag némiképp eltérő megoldást választott. A felállás ugyanaz volt, de ezúttal passzívabb módon korlátozták az egyik csoport mozgását: a kezüket egy kötény zsebében kellett tartaniuk. Végül ebben a kísérletben is jobban teljesítettek azok az alanyok, akik szabadon mozoghattak.

Ezért felejtjük el folyton, hova indultunk.

Memóriánk is meghatározó

Ugorva picit az időben, máris elérkezünk a közelmúlt kutatásaihoz: Jennie Pyers és munkatársai 2021-ben adtak ki egy tanulmányt, amely újabb elemmel bővítette a kirakóst. Pyersék is hasonlóan építették fel kísérletüket, mint Frick-Horbury és Guttentag, annyi különbséggel, hogy alanyaiknak nem definíciókat olvastak fel, hanem képeket mutattak, és az azon látható fogalmat kellett megnevezniük, így kiváltva belőlük a szófelidézési nehézséget. Az eredmény itt is az volt, hogy akik mozgását nem korlátozták, jobb eredményeket produkáltak azoknál, mint akiknek egy, az asztalhoz erősített kesztyűbe kellett dugniuk a kezüket. Újdonság volt viszont, hogy a kutatócsapat a résztvevők rövid távú memóriáját is felmérte egy számsorozatokon alapuló teszttel. Így derült fény arra, hogy a gesztikuláció valóban képes csökkenteni a szavak felidézése jelentette kognitív terheket, de csak azoknál, akik rövid távú memóriája eleve korlátozottabb.

Az eddigiekből tehát látható, hogy a kézmozgás korlátozása hátráltatja a nehezen felidézhető szavak megtalálást. De vajon igaz lehet-e ennek a fordítottja is, azaz hogy a kézmozgások segítik a kellemetlen helyzet feloldását? Nos, erre vonatkozóan is zajlott már kutatás. Susan Ravizza 2003-ban publikált egy tanulmányt, amelyben egy kísérletéről számolt be. Önkéntesek egy csoportját arra kérte, hogy amikor nem jut eszükbe egy szó, mutatóujjukkal doboljanak az asztalon. A tipp pedig működött: az érintett alanyoknak gyorsabban eszükbe jutott a keresett kifejezés, mint azoknak, akiknek megtiltották az ujjdobolást. „Ha legközelebb hasonló helyzetben találod magad, próbálj meg te is egy közeli felületen dobolni” – írja cikkében Roger Kreuz. Hozzáteszi, noha mások furcsának találhatják ezt a viselkedést, mégis segíthet túllendülni a szókeresés nehézségein. Nem mellesleg még mindig kevésbé idegesítő, mintha vadul gesztikulálnánk és kalimpálnánk a kezeinkkel a levegőben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +7 °C
Minimum: +0 °C

Az éjszaka második felében északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, ezzel együtt az ország déli felén is egyre többfelé szűnik a csapadék, hajnalban már csak a déli, délkeleti tájakon eshet az eső. Az északi, északkeleti szél sok helyen megélénkül, többfelé megerősödik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4 fok között alakul, azonban az északi völgyekben ennél kissé hidegebb is lehet. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

"Ha este fogkrémet teszek a pattanásra, az másnapra tényleg elmúlik?" – 6 kérdés, amiből kiderül, ismered-e a saját bőrödet A fogkrémes pattanáskezeléstől a bőrápolással kapcsolatos népszerű tanácsokig számos egészségügyi tévhit él a köztudatban. Te felismered, mely állítások igazak, és melyek félrevezetők?
Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!