A „minden nap egy alma az orvost távol tartja” mondás szinte egyidős az emberiséggel. Emiatt persze joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy vajon nem csak egy népi hiedelemről van-e szó. A The Guardian egy szakértő segítségével próbált utánajárni ennek. Mutatjuk, mire jutottak.
Az alma ezért egészséges
Egy átlagos méretű, nagyjából 150 grammos alma elfogyasztása 78 kilokalóriányi energia, 0,4 gramm fehérje, 0,3 grammnyi zsír, 17,1 grammnyi szénhidrát (ebből 15,6 gramm a cukor), valamint 3,6 grammnyi rost bevitelét jelenti a kalóriaGuru.hu adatai szerint. Igen gazdag káliumban, rézben és B6-vitaminban is. De egyéb fontos tápanyagok is bőven megtalálhatóak benne.
„Az alma igen gazdag az immunrendszer számára fontos fitonutriensekben, például C-vitaminban és antioxidánsokban. A C-vitamin hozzájárul az antitesttermeléséhez, valamint az immunsejtek megfelelő működéséhez, az antioxidánsok pedig képesek leküzdeni a szervezetben zajló gyulladást, így a gyorsabban túleshetünk a betegségeken” – mondta el a The Guardian kérdésére dr. Emily Leeming dietetikus. Hozzátette, ez a gyümölcs különösen jót tesz a bélrendszer egészségének is.
Mivel az immunsejtjeink 70 százaléka a bélrendszerünkben él, az egészséges bélmikrobióma a jól működő immunrendszer egyik kulcsa. Az alma például kétféleképpen is tudja támogatni a bélrendszert. Egyrészt, mindössze egyetlen alma mintegy 100 millió mikrobát tartalmaz, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a bélflóra egészségéhez, segítik ugyanis a táplálék lebontását, valamint a fitonutriensek megfelelő felszívódását. Másrészt, egy átlagos méretű alma majdnem 4 gramm rostot tartalmaz, amely jó »üzemanyag« a bélrendszerben élő, az immunválaszt is szabályozó jó baktériumoknak” – magyarázta a táplálkozási szakértő.
Nem érdemes egyetlen ételre hagyatkozni
Leeming ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy természetesen nincs olyan étel, amely önmagában elég ahhoz, hogy minden betegséget megakadályozzon. A „csodaszer” megtalálása helyett tehát inkább a kiegyensúlyozott és változatos étrend kialakítására érdemes törekedni.
A különböző típusú gyümölcsök és zöldségek rengeteg rostot – különösen a gránátalma, a kivi és a málna –, tápanyagot, polifenolt és egyéb antioxidánst biztosítanak, amelyek fontosak az egészség megőrzéséhez. De legalább ennyire fontos az is, hogy rendszeresen együnk teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, valamint olajos magvakat, ezek ugyanis különösen magas rosttartalmúak, így akár napi 30 gramm rostot is bevihetünk” – sorolta Leeming.
A dietetikus kitért arra is, hogy az étrend módosítása után nagyjából három napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a pozitív hatások érvényesüljenek a bélmikrobiomban. „Ha ügyelünk a bélrendszerünk egészségére, akkor viszonylag hamar elkezdjük érezni azt is, hogy ez milyen mértékben támogatja az immunrendszerünket is” – emelte ki a szakértő.
Vannak alkalmak, amikor bármit megtennénk, hogy ne kelljen átélnünk a másnaposság gyötrelmeit. Ilyenkor megesik, hogy odafigyelünk rá, milyen sorrendben isszuk a különféle szeszes italokat. De vajon tényleg működik ez a praktika?
