A keresztény hátterű, rászorulóknak társadalmi munkában megfizethető házakat építő Habitat for Humanity nevű civil szervezet magyar irodája már hetedik éve követi figyelemmel a magyarországi lakáshelyzetet, különösen a szegényebb sorsú, rászoruló háztartásokét, és azt, hogy az állam mit tesz az érdekükben. A szervezet most kiadott jelentése szerint Magyarországon 2018-ban (óvatos becslés szerint) 2-3 millió ember élhet lakásszegénységben - írja az index .hu.
Ez azt jelenti, hogy rossz állapotú, rossz energetikájú, nehezen megfizethető lakásokban vagy jogilag és területileg kiszolgáltatott helyzetben élnek. A szegény háztartásokat ráadásul több, egymást erősítő negatív hatás is éri, a Habitat szerint lakhatási csapdába lökve ezeket a családokat, amelyből szinte lehetetlen kimászni.
Mi is a lakásszegénység?
Nagyon összetett fogalom, amelybe beletartozhat éppúgy egy hajléktalan vagy egy cigánytelep túlzsúfolt lakásának lakója, mint a lakását rendesen kifűteni nem tudó nyugdíjas, illetve akár az a fiatal is, akinek alig marad pénze bármi másra a lakbér és a rezsi kifizetése után.
Nehéz mérni, hogy ki tartozik ebbe a kategóriába, vannak viszont olyan aspektusai, amelyeket jól lehet ellenőrizni. Tudni például, hogy tavaly a teljes népesség 15,9 százaléka, több mint másfél millió ember élt olyan lakásban, amelynek beázik a teteje vagy nedvesednek és penészesednek a falai, vagy nincs bennük vécé és fürdőszoba. Ez arányaiban háromszor több mint az uniós átlag.
Ha a 18 év alatti lakosságot nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet, a fiatalok 27,3 százaléka él ilyen körülmények között. 1,3 millió háztartás pedig olyan problémákkal küzd, hogy jövedelmének több mint 40 százaléka megy a lakhatás költségeire, vagy nem tud kifizetni valamilyen alapvető javítást a lakásán.
