Az első kávészállítmányok a XVII. században érkeztek meg Európába, néhány évtizeddel később pedig már a legtöbb nagyvárosban működtek kávéházak. Azóta a kávé kultúránk fontos elemévé vált, illetve a kávéivás a szellemi frissítő jellegén túl társasági tevékenységként is meghatározó jelenséggé. Legyen szó akár egy üzleti tárgyalásról, akár egy családi összejövetelről, számos beszélgetés zajlik egy-egy csésze finom kávé mellett. Az ital élénkítő hatása közismert, de emellett tudományos eredmények egész sora utal arra, hogy különféle betegségek megelőzésében is előnyös lehet a fogyasztása.
Értékes összetevők a koffeinen túl
Habár a kávé összetevői kapcsán a legtöbb embernek alighanem a koffein jut elsőre eszébe, valójában a kávébabok klorogénsav-tartalma például többszöröse a koffeintartalmuknak. Mi több, a kesernyés ízvilágért is ez a vegyület felelős, pontosabban a pörkölés során keletkező bomlástermékei, a kávésav és a kínasav. Minél sötétebb a pörkölés, annál több a bomlástermék, következésképpen annál keserűbb lesz később a lefőzött kávé is. Érdekesség, hogy egy tavaly megjelent, 400 ezer brit ember adatait kielemző tanulmány eredményei szerint minél érzékenyebb valaki genetikailag a kávé keserű ízére, annál inkább kedveli és keresi azt. A kutatók azt feltételezik, hogy ennek oka egy különös tanulási folyamat, aminek során a keserű íz a kávé pozitív, élénkítő hatásával kapcsolódik össze az agyban.
Ami az élettani hatást illeti, két vegyület, így az említett klorogénsav, valamint a kávé őrlése során keletkező melanoidin laboratóriumi körülmények között antioxidánsként viselkedik. Egyelőre ugyanakkor tudományosan még nem tisztázott, hogy ez a hatás miként tud érvényesülni egy hétköznapi kávézás közben. Ismert azonban, hogy az ital diterpénjei, a kafesztol és a kaveol nagyobb mennyiségben fogyasztva hozzájárulhatnak a "rossz" LDL-koleszterin szintjének emelkedéséhez a vérben. Fontos megemlíteni, hogy ez a veszély elsősorban a szűretlen kávék esetén áll fenn, a papír filteren ugyanis csak kis mennyiségben jutnak át a problémás összetevők.
A kávé kalóriatartalma - önmagában, cukor és tej nélkül - egészen csekély, kálium-, magnézium- és niacintartalma (B3-vitamin) viszont jelentős. Egyes kutatások szerint a klorogénsav lassítja a vércukorszint emelkedését az étkezéseket követően, illetve elősegíti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzését. Arra vonatkozóan szintén születtek már tudományos eredmények, hogy a kávéfogyasztás hasznos lehet a Parkinson-kór , a májrák és a májzsugor, valamint a vastag- és végbélrák prevenciójában, továbbá hogy - a korábbi elképzelésekkel ellentétben - nem fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Ébresztőt fúj a koffein
Miközben tehát számos lehetséges pozitív egészségügyi hatással rendelkezik, a kávét elsősorban azért mégiscsak élénkítő hatása miatt isszuk. Ez pedig a koffeinnek köszönhető. Az álmosság kialakulásában ugyanis fontos szerepet tölt be egy szervezetünkben termelődő vegyület, az adenozin. A koffein e vegyület egyes receptoraihoz kötődik, meggátolva ezáltal, hogy az kifejtse nyugtató hatását. Végeredményben éberséget, szellemi felfrissülést tapasztalunk nagyjából 5-30 percen belül a kávé elfogyasztását követően, a hatás pedig akár 12 órán át is kitarthat.
Érdemes azonban leszögezni, hogy a koffein egyfelől nem pótolja a szervezet megfelelő napi regenerációjához elengedhetetlen alvást, másfelől túl is lehet adagolni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015 májusában publikált állásfoglalásában napi 400 milligrammban határozta meg a napi koffeinbevitel egészségügyi szempontból még biztonságos határát egészséges felnőttek esetében, míg a várandós nők számára 200 milligrammban húzták meg a felső limitet a szakemberek. És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Nos, egy átlagos csésze tea hozzávetőleg 50, egy csésze hosszú kávé 90, egy erős presszókávé nagyjából 80, egy doboz energiaital szintén 80, míg egy nagy pohár kóla 40 milligramm koffeint tartalmaz. Szintén jelentős mennyiségű hatóanyag található a csokoládéban, különösen az étcsokoládéban.
Fontos tehát, hogy tartsunk mértékletességet a kávéivás terén. Mindemellett napi két-három csésze biztosan még nem fog megártani, sőt, előnyösen is hathat nem csupán a mentális teljesítőképességünkre, de az egészségünk hosszú távú megőrzésére is. Nem utolsó sorban pedig a kávézás a kulináris élvezetről is szól, így érdemes időt szánni rá, hogy megtaláljuk a személyes ízlésünknek leginkább megfelelő fajtát.
