A szén-monoxid mérgezést legtöbbször a tüzelő-, fűtőberendezések helytelen használata, a karbantartás és az ellenőrzés hiánya vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetése okozza. A szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésből vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe. A kéményseprőknek a gázkéményeket legalább évente egyszer, a szilárd- vagy olajtüzelésű berendezések kéményeit pedig évente legalább kétszer kell ellenőrizniük. Ugyanakkor a házilag átalakított fűtőberendezéseket a szakemberek nehezen tudják követni.
A szén-monoxid azért különösen veszélyes, mert a színtelen-szagtalan gáz jelenlétét csak a szén-monoxid-jelző képes észlelni. A mérgezés kezdeti tüneteit - fáradtság, szédülés, hányinger, fejfájás - pedig könnyen félreértelmezheti az áldozat.
Hogy hat ránk a szén-monoxid?
A mérgezést biológiai szögből megközelítve a toxikus gáz az oxigén szállítását gátolja meg a véráramban. A szén-monoxid ugyanis az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, így leszorítja az oxigént, megakadályozva, hogy a szervezet elegendő mennyiséget kapjon az éltető gázból . Az oxigén hiánya súlyosan károsítja az agyat, a tüdőt és a szívet, és végső soron halálhoz vezethet.
Gyors segítség a túlélőknek
Amennyiben a szén-monoxid-mérgezést szenvedett valaki, és időben kerül ún. hiperbár kamrába, a terápia akár életet is menthet. A megnövelt nyomáson belélegzett 100 százalékos oxigén ugyanis leszorítja a vörösvértestekről az erősen hozzájuk kötődő szén-monoxidot. A kezelés révén 23 perc alatt kilökhető a szervezetből a szén-monoxid, mely normál esetben több órát vesz igénybe.
