A magzatot és a méhlepényt összekötő köldökzsinórnak nélkülözhetetlen szerepe van a várandósság során: az oxigén- és a tápanyagellátásáért felel. Problémamentes szülést követően a köldökzsinórt többnyire egészen addig nem vágják el, amíg annak vérellátása magától meg nem szűnik. A vágás után megmaradt köldökcsonk a születést követő napokban száradásnak és zsugorodásnak indul, majd nagyjából 7-10 nap után magától leválik.
Szárazon kell tartani
A köldökcsonk - akárcsak bármely seb - fokozottan ki van téve a különböző fertőzésveszélynek, ezért kiemelt odafigyelést igényel. Elsődleges feladat a csonk és a körülötte lévő felület szárazon tartása, valamint az irritáció elkerülése. Ez elsősorban a fürdetés és a pelenkázás során jelent nagyobb kihívást. A születést követő első napokban a köldököt egyáltalán nem érheti víz, ezért az újszülöttet nagyon óvatosan szabad csak megmosdatni. Figyeljünk arra, hogy a babakádba csak néhány centiméternyi vizet engedjünk, hogy a gyermek hasát ne lepje el. Amennyiben a csonkhoz mégis víz érne, finoman le kell itatni róla a nedvességet.
A pelenkázás során törekedni kell arra, hogy a köldökcsonkra ne kerüljön a fertőzések kialakulását nagyban növelő széklet vagy vizelet. Fiúgyermek esetén érdemes figyelni rá, hogy a baba nemi szerve ne a csonk irányába álljon, így hatékonyabban megelőzhetők az ilyenfajta balesetek. Szintén segít elkerülni a vizelettel való érintkezést - valamint az irritációt -, ha a köldökcsonkot nem fedjük be, hanem inkább annak szegélyét lehajtva, alatta rögzítjük a pelenkát. Ez elsősorban a textilváltozatoknál lényeges, mivel az újszülöttek számára kialakított eldobható pelenkák hasi része többnyire már eszerint van kialakítva.
Kerüljük el a fertőzéseket!
A köldökcsonk kezeléséről gyakran megoszlanak a kórházak, a gyermekorvosok, illetve a védőnők ajánlásai. Míg egyes vélemények szerint minden pelenkázást követően érdemes fertőtleníteni, más egészségügyi szakemberek ezt csak fertőzések - vagy azok gyanúja - esetén tartják indokoltnak. Érdemes erről mindig a saját gyermekorvossal vagy védőnővel egyeztetni, aki személyre szabott ajánlással segíti a megfelelő ápolási mód kiválasztását.
Amennyiben azonban a köldökcsonk fertőzés jeleit mutatja - vagy valamivel szennyeződött -, a fertőtlenítés minden esetben indokolt. Ehhez először egy vízzel átitatott gézlappal óvatosan tisztítsuk meg a területet, majd használjunk például oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítőszereket. Az alkoholt és a jódot érdemes inkább elkerülni, mivel irritálhatják az újszülött érzékeny bőrét.
Gyulladásra utaló jelek
Fontos hangsúlyozni, hogy a köldökcsonk minimális vérzése, enyhe váladékozása még normálisnak tekinthető. Kóros állapotra például a kellemetlen szag és olyan külső jelek utalhatnak, mint a nagyobb mennyiségű váladékozás, erősebb vérzés, piros bőr, duzzanat, vagy akár a csecsemő megemelkedett testhőmérséklete. Ebben az esetben alkalmazzunk fertőtlenítőszert - az adott készítmény pontos használati utasításait követve - legalább 2-3 napon keresztül. Amennyiben a tünetek nem szűnnek, vagy a kezelés ellenére tovább erősödnek, mindenképpen kérjünk orvosi segítséget.
A köldökcsonk leesése általában a pelenkázás vagy fürdetés során történik meg. A helyén maradhat egy kisebb seb, de ez nem számít kórosnak. A teljes begyógyulásig azonban fokozottan figyelni kell rá, fontos a szárazon tartása, ahogy az is, hogy minden pelenkázás során ellenőrízzük és szükség esetén fertőtlenítsük. Amennyiben a köldökcsonk két hét után sem esett le, jelezzük a gyermekorvosnak vagy a védőnőnek, mivel ez akár kóros állapotra is utalhat.
