Némelyik almán nem kezelés eredménye, hanem természetes a fényes viaszréteg – hívta fel Facebook-követői figyelmét az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. A német ÖkoTest cikkére hivatkozva azt írták, a bio almák mesterségesen nem viaszolhatók, azonban néhány típuson az érési folyamat részeként természetes viaszréteg képződik.
Milyen viasz lehet az almákon?
A boltban kapható almák többsége sok esetben egy mesterséges viaszrétegnek köszönheti a látványos, fényes és sima külsejét. A gyümölcsöket azért vonják be ezzel a réteggel, hogy azok tovább elálljanak, illetve frissebbnek tűnjenek.
A viasz lehet méhviasz, kandelillaviasz, karnaubaviasz vagy sellak. A jogszabályok ezek használatát megengedik, mivel egészségi szempontból ártalmatlanok, ennek ellenére ajánlott az almát fogyasztás előtt meleg vízzel alaposan lemosni, hogy ezt a réteget eltávolítsuk” – részletezték.
Természetes viaszréteg is létezik
A szakértők kiemelték ugyanakkor, hogy a hagyományosan termesztett gyümölcsökkel ellentétben a bio almák nem viaszolhatók. Azonban néhány almafajta – például a Jonagold – természetes módon viaszréteget képez magán, ez ugyanis megvédi a kiszáradástól és a kártevőktől.
Ezeknél az almáknál tehát az érési folyamat része a viaszosság. Ez a réteg ráadásul annál vastagabb, minél hosszabb ideig tárolják a gyümölcsöt.
Talán már te is hallottad ezt a mondást. De vajon mennyi valóságalapja van? Mutatjuk, mit gondolnak erről a szakértők.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: