A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás, így a kifejlett rovarok, lárvák és bábok egyaránt, amelyeket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.
Maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterületükön vagy annak közelében maradnak. A fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak.
A zöld küllő védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Országos állománya 8-12 ezer párra tehető, illetve stabil-enyhén emelkedőnek tekinthető. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fajt a fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása és felszámolódása veszélyezteti. Közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos a fokozottan védett, odúköltő, de saját odút készíteni nem tudó szalakóta, továbbá az olyan hasonló életmódú fajok megmaradása szempontjából is, mint a füleskuvik és a búbosbanka.
A kékbegyet és a vörös gémet is megelőzte
Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj - kékbegy, vörös gém, zöld küllő - közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara. Mivel a lakott területeken is jól érzi magát, ráadásul állandó madár, a madárbarátok egész évben vendégül láthatják a zöld küllőket az MME honlapján kidolgozott harkálykerti megoldásokkal .
