A kertben (vagy akár az erkélyen, a balkonládák mellett) lenni és növényekkel foglalkozni az egyik legjobb stresszűző tevékenység, hiszen a kezünk mellett teljesen leköti a figyelmünket is, ezáltal segít a pillanatban maradni, a jelenre fókuszálni. Kertészkedés közben kiváló alkalom nyílik arra, hogy gyakoroljuk a mindfulnesst, azaz a tudatos jelenlétet, miközben észrevétlenül átmozgatjuk testünk porcikáit is. Bizony, az ültetés, a locsolás, az ásás aktív kikapcsolódást nyújt, ezért is jeleskedik a feszültség levezetésében. Egy, a British Journal of Sports Medicine folyóiratban korábban megjelent amerikai kutatás is igazolta, hogy már heti 10 perc kertészkedés érezhetően pozitív hatással volt az alanyok egészségére, és csökkentette a szívbetegségek kockázatát. A Journal of Health Psychology folyóiratban publikált tanulmányból pedig kiderült, hogy fél óra kertészkedés lényegesen nagyobb mértékben képes csökkenteni a kortizol szintjét a szervezetben, mint például az olvasás.
Elfoglaltságot nyújt és közösséget teremt
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a palántanevelgetés értelmet és célt ad a mindennapoknak, ezért kifejezetten ajánlott például egyedül élő idősebbeknek. A pandémia okozta bezártság és tétlenség érzését is remekül csökkenthetjük a friss levegőn való kertészkedéssel, miközben a boldogsághormonként is emlegetett dopamin és szerotonin szabadul fel az agyban, ami csökkenti a szorongást és hozzájárul a pozitív hangulathoz. Eközben a növények nevelgetése gondoskodásra és rendszerességre tanít, általa megtapasztalhatjuk a kontroll érzését, ami különösen jól jön a mostani, bizonytalansággal teli időkben.
És hogy még egy bónusz hatást említsünk, a kertészkedés közösségkovácsoló ereje is vitathatatlan. A közösségi oldalakon és fórumokon is számos olyan csoportot találni, ahol a növényekért, ültetését és kertészkedésért rajongók osztják meg egymással tapasztalataikat. Itt bátran segítséget kérhetünk, ha valahol elakadnánk, ami erősíti a valahova tartozás érzését, ráadásul a kialakuló beszélgetésekből könnyen szorosabb baráti kapcsolatok is születhetnek.
Megőrzi a mentális fittségünket
A növények gondozása az agyi funkciókra is kimutatható hatással van: fejleszti a koncentrációt és a memóriát, sőt az időskori demencia és az Alzheimer-kór megelőzésében is fontos szerepet játszik. Egy 15 éven át tartó, közel háromezer résztvevő közreműködésével készült tanulmány igazolta, hogy a napi rendszerességgel végzett kertészkedés 36 százalékkal csökkentette a demencia kialakulásának kockázatát. Mi több, a növényekről való gondoskodás a már demenciával küzdő betegeknek is kifejezetten ajánlott, az ismerős mozdulatok ugyanis segítenek előhívni a régi emlékeket, a betegek kis időre újraélhetik a korábbi, kudarcok nélküli időket, ami képes átmenetileg csökkenteni az elveszettség érzését. Épp ezért az idősotthonokban is előszeretettel alkalmazzák a kertészkedést, mint terápiás eszközt a demens betegek kezelésében.
A palántanevelés lépései
Ha úgy döntöttünk, hogy belevágunk a palántanevelésbe, először is érdemes beszereznünk minden ehhez szükséges kiegészítőt. Kelleni fog pár kisebb méretű edény (ez lehet egy tisztára mosott tejfölös vagy joghurtos pohár, bármilyen műanyag vagy égetett cserépedény), amely alkalmas arra, hogy 5-10 centiméter vastagon megtöltsük földdel. Az ültetőközegből is jól nézzük meg, melyiket választjuk, a legjobb, ha kifejezetten palántaneveléshez ajánlott vagy B kategóriás virágföldet használunk. Végül jöhet a jó minőségű, megbízható forrásból származó vetőmag, és kezdődhet is a munka!
- Az edényeket töltsük fel lazán a választott földdel, majd alaposan nedvesítsük át vízzel. Fontos, hogy az edény alját több helyen kilyukasszuk, így a felesleges nedvesség távozni tud, és a magok nem rothadnak bele a túl nedves földbe.
- Egyenletesen oszlassuk el az edényekben a magokat, majd szórjuk be őket egy vékony réteg földdel. A magoknak olyan mélyen kell lenniük a földben, mint az átmérőjük kétszerese.
- Ezután nincs más dolgunk, mint biztosítani a palánták növekedéséhez szükséges körülményeket, ezek közül az egyik legfontosabb a hőmérséklet. A paradicsom, az uborka, a paprika, a zsálya, a begónia és a legtöbb fűszernövény melegigényes palánták, ezeknek 22-26 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítani, amit úgy érhetünk el, ha egy fóliával műanyag fedővel letakarjuk a tálkákat. A hidegtűrő palántákat (káposzta- és salátafélék) elegendő szobahőmérsékleten tartani.
- Ugyancsak fontos az is, hogy világos helyen, például az ablakpárkányon tartsuk a magocskákat, és a kihajtásig mindennap öntözzük őket. Ehhez érdemes egy szórófejes flakont használni, a túl erős vízsugár ugyanis könnyen kimoshatja a földből az apró magokat. A locsolást nem kell túlzásba vinni, semmiképp se tocsogjon, épp csak annyi vizet adjunk hozzá, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a földet.
- Amikor a magok kihajtottak és már előbújtak a talajból a kis palánták, a kiültetés előtt fokozatosan kezdjük el hozzászoktatni őket a külső körülményekhez, amelyek a szabadban várnak majd rájuk - ezt a folyamatot palántaedzésnek is nevezik. Kezdetben szellőztessünk többször a lakásban, majd rövidebb időszakokra már ki is tehetjük az erkélyre, teraszra a kis palántákat, ám amíg nem erősödnek meg kellő mértékben, éjszakára ne hagyjuk kint őket. A vetőmagok típusától is függ, mikor érkezik el a palánták kiültetésének ideje, a káposztafélék már 6 hét után érettek az önálló életre, ezeket már április környékén kiültethetjük, a paprikának és a paradicsomnak azonban 8 hét is szükséges lehet. A melegigényes palánták kiültetését érdemes a nyári hónapokra időzíteni, leghamarabb május közepétől próbálkozzunk vele.
