Okosgyógyszer

Új kategóriákkal és közönségszavazással hirdeti meg Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázatát az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). A nevezési időszak október 20-án zárul.

Több olyan betegség is van, amely szinte észrevétlenül lesz egyre gyakoribb nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon is.

Szakértői segítséggel jártunk utána, mik lehetnek a májcirrózis tünetei.

Az orvos felírja, a gyógyszerész ráírja a dobozra, egy nap hányszor kell bevenni, onnantól pedig Önön áll, hogy követi-e az utasításokat, és betart-e még néhány alapszabályt a mihamarabbi gyógyulás érdekében.

A klasszikus népegészségügyi szűrések mellett vannak olyan vizsgálatok, amelyekre bizonyos időközönként szintén célszerű elmenni, hiszen ezzel időben fel lehet ismerni a kezdődő betegségeket. Lássuk, melyek ezek!

Kedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) kutatási eredményeiből.

Itthon egy évtized alatt másfélszeresére nőtt a melanomás betegek száma, és nem túl biztatóak az amerikai adatok sem. A betegség megelőzésére és szűrésére egyre jobban figyelni kell.

Míg a túlzásba vitt napozás egyértelműen növeli a bőrrákok, így a melanoma kockázatát, addig a naptól való teljes elzárkózás olyan D-vitamin-hiányt okoz, amely ugyanezen rákok rizikóját emeli. Az arany középút nem a "kicsi" sütkérezés, hanem az, ha valaki ruhában sétál napi 10-30 percet.

Évente mintegy 2 ezer embernél diagnosztizálnak itthon melanomát, ha pedig ezt későn teszik, még megfelelő kezelés ellenére sem garantálható a gyógyulás. Milyen gyakran kell szűrésre járni, és mik lehetnek az intő jelek?

A magyar rákbetegeknek elsősorban nem az ellátás minőségével, sokkal inkább a hosszú várólistákkal és a bizonytalansággal van problémájuk - derült ki egy friss felmérésből, ami több fontos dologra is rávilágított.

Százmilliárdos nagyságrendben mérhető a klinikai kutatások nemzetgazdasági haszna, ráadásul rengeteg magyar beteg számára új esélyt jelentenek a kutatásokból készült gyógyszerek.

Néhány ibuprofentartalmú készítmény a jövőben vénykötelessé válik. A döntés már biztos, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyek ezek, és mikortól vezetik be a változásokat.

Vannak olyan állapotok és munkakörök, amelyeknél a kötelező oltások mellett mindenképp indokolt a pluszvédelem. Megnéztük, melyek ezek.

Az innovatív gyógyszergyártók 40 milliárd forintos plusztöbblettel erősítenék meg a gyógyszerkasszát, emellett gyorsítanák az új készítmények befogadását, a gyógyszeripart érintő különadót pedig a betegek kezelésére irányítanák át.

Egy magyar betegnek nem csak egy német, de egy lengyel vagy román sorstársánál is többet kell várnia a legújabb gyógyszerek befogadására. Pedig sok páciensnek az élete múlhat azon, hogy időben megkaphassa ezeket az innovatív készítményeket.

A vastagbélszűrést a legtöbben fájdalmas vizsgálatnak gondolják, holott a modern módszerekkel csupán apróbb kellemetlenséggel jár. 50 éves kor felett azonban fontos rendszeresen elvégezni, hiszen komoly betegségek szűrhetőek ki vele.

A lehetséges mellékhatásokat olvasva sokszor komoly a kísértés, hogy el se kezdjük a gyógyszerszedést, pedig ezek felsorolása nem az elriasztást célozza, hanem a gyógyszerbiztonságot maximalizálja.

A gyógyszerbefogadási rendszer akadályainak lebontását szorgalmazzák az innovatív gyógyszergyártók.

A betegséget mindig jobb megelőzni, mint kezelni - a kijelentés igazsága számokban, mi több, emberéletekben mérhető. Éppen ezért jelent komoly problémát, hogy úgy tűnik, Magyarországon egyelőre nem érvényesül kellő módon a prevencióra törekvő szemlélet.

Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik a kormány és az MNB javaslatait.

Magyarországot sokáig az éllovasok között tartották számon klinikai vizsgálatok terén, az utóbbi néhány évben azonban ötödével csökkent ezeknek a kutatásoknak a száma. A tendencia azonban még visszafordítható lehet.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás az alkoholisták körében gyakori. A betegség nem gyógyítható.