Magyarországon évente körülbelül húszezer ember vesz részt valamilyen klinikai vizsgálatban, vagyis vállalkozik rá, hogy az elsők között kipróbál egy kereskedelmi forgalomba még nem került gyógyszert. Ezeknek a humán klinikai vizsgálatoknak a segítségével a páciensek az elsők között részesülhetnek a legújabb innovatív kezelésekben, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kipróbált készítmény mielőbb eljuthasson a patikákba, így újabb betegekhez is. Ezek a kutatások ráadásul óriási nemzetgazdasági értékkel rendelkeznek, évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak, és rengeteg magasan képzett szakember itthoni foglalkoztatásához is hozzájárulnak, akiknek komoly szakmai fejlődést jelentenek ezek a kutatások.
Ötödével csökkent a vizsgálatok száma
Az Európai Uniós klinikai kutatások rangsorában Magyarország eddig igen előkelő helyet foglalt el mind a vizsgálatok számát, mind pedig az ezekben résztvevő lakosság arányát tekintve. Az elmúlt évtizedekben kiharcolt előkelő pozíciónkat azonban az egyre növekvő verseny fenyegeti , a környező országok ugyanis mind nagyobb szerepet vállalnának ezekben a vizsgálatokban, illetve Ázsia is egyre komolyabb szereplővé válik. Ez is közrejátszott abban, hogy az elmúlt négy évben 18 százalékkal csökkentek az új klinikai vizsgálatok engedélyezésére benyújtott kérelmek. Emellett a jóváhagyott vizsgálatok száma is visszaesett: míg 2015-ben 337 vizsgálat, tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld utat.
Egy 2020-tól életbe lépő EU-s szabályozás ráadásul még nagyobb hátrányba taszíthat minket, ugyanis egységesítené a nálunk már kiválóan működő engedélyezési és értékelési folyamatokat. Emiatt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) széleskörű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint az elmúlt évtizedekben kialakított, rendkívül gyors és hatékony engedélyeztetési eljárást a környező országok is kialakítják, ami miatt mi kutatásokat veszítünk, míg például Románia vagy Bulgária felszálló ágba kerül.
Viszont nem késő még lépni: Dr. Holchacker Péter úgy számolja, hogy megfelelő kormányzati támogatással a klinikai kutatások száma akár jelentős mértékben növelhető lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 20-30 milliárd forint többletbevételt is jelentene. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne az intézményi feltételrendszer egységesítése, az egészségügyi informatikai háttér, az oktatás, orvosképzés fejlesztése, valamint egy központi, kereshető adatbázis létrehozása.
Fontos lenne az is, hogy ennek az összetett kérdésnek legyen egyértelmű és megfelelő felhatalmazással rendelkező kormányzati felelőse, akinek irányításával a szükséges lépések gördülékenyen megvalósíthatók - tette hozzá az igazgató. Az AIPM szerint azzal is jelentősen erősödne Magyarország versenyképessége, ha a klinikai vizsgálatok költségeit kutatás-fejlesztési ráfordításként lehetne elszámolni és a gyógyszeripari különadókból levonni. Ezekkel az intézkedésekkel az igazgató szerint akár a 2010-es évek elején feljegyzett kutatási csúcsokat is túlszárnyalhatnánk és megerősíthetnénk az ország kiemelt pozícióját a klinikai vizsgálatok terén.
