Napjainkban a gyógyszerfejlesztés soha nem látott tempóban zajlik, jelenleg is nagyjából 7000 olyan ígéretes molekulán dolgoznak világszerte, amelyből potenciális gyógyszer lehet. Ezeknek a készítményeknek köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, és a súlyos betegségek is mind nagyobb arányban válhatnak kezelhetővé. A korábban halálos ítélettel felérő HIV fertőzés például a modern gyógyszereknek köszönhetően szelídült krónikus betegséggé, de a rákgyógyításban is óriási áttörést hoztak a tumorsejteket támadó, célzott terápiák. Az ezredforduló óta a fejlett országokban több mint három évvel nőtt a születéskor várható élettartam, amely legnagyobbrészt az innovatív gyógyszeres terápiáknak köszönhető. Ennek azonban ára van: a gyógyszerfejlesztés egy rendkívül hosszú és költséges folyamat.
Lassan jutnak el a gyógyszerek a magyarokhoz
A gyógyszereket a világ legdrágábban előállított termékei között tartják számon, mivel a legjobb szakemberek is hosszú évekig dolgoznak rajta, hogy mindenki számára biztonságosak és hatékonyak legyenek. Sok idő és még több munka, mire egy molekula gyógyszerként a patikák polcaira kerül. A laboratóriumi kutatást egy hosszas kísérleti fázis követi, melynek során először állatokon (jellemzően kistestű rágcsálókon), majd egészséges önkéntesek kisebb csoportján tesztelik a készítményt. Ezt követően az adott betegségben szenvedő emberek egy kis csoportja kapja meg a hatóanyagot, majd szélesebb körű klinikai tesztek következnek. Átlagosan 12-13 évig tart, mire az összes szigorú előírásnak megfelelő gyógyszer forgalomba kerülhet.
Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy egy gyógyszerre mennyit kell várniuk a betegeknek. A legjobb persze az lenne, ha a már engedélyezett készítmények a lehető leggyorsabban eljutnának azokhoz, akiknek szükségük van rájuk, ez viszont a gyakorlatban sajnos nem ilyen egyszerű. Egyes esetekben a már engedélyezett gyógyszer évekre elakad a bürokrácia átláthatatlan útvesztőjében, ezek az évek pedig a betegek gyógyulása, és életminőségük javítása szempontjából létfontosságú. Bizonyos gyógyszerek csak akkor kerülhetnek be a gyógyítási rendbe, hogyha azokat a társadalombiztosítás is támogatja, ez a folyamat pedig Magyarországon túlszabályozott és jóval bonyolultabb az európai átlagnál. A gyakran évekig húzódó folyamat során megvizsgálják például azt, hogy az újabb, költségesebb készítménnyel érdemes-e lecserélni a már forgalomban lévő gyógyszert, illetve hogy a gyógyszer támogatása hasznos lesz-e a társadalom számára. Ezek az egyébként fontos döntések a kelleténél jóval több időt vesznek el a betegektől, akiknek sokszor az életük múlik a kezelés mielőbbi megkezdésén.
Emiatt a magyar betegeknek nem csak a nyugati országokban élő sorstársaikkal szemben kerülnek hátrányba, de a környező országokban élőkhöz is gyorsabban jutnak el a készítmények. Míg a cseh, lengyel, román vagy szlovák betegek számára kevesebb, mint egy éven belül elérhetőek a legújabb innovatív készítmények, Magyarországon a legutolsó befogadási körben ez az érték 635 nap volt. Sőt, volt olyan készítmény is, amelynek a befogadása 1038 napot váratott magára. Ez a késlekedés a befogadott gyógyszerek számában is tetten érhető: 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 új gyógyszer vált elérhetővé a betegek számára, a magyaroknál ez a szám viszont csupán 48.
Rövid élethossz, hosszú betegeskedés
Többek között ez is közrejátszhat abban, hogy a születéskor várható élettartam Magyarországon 76,2 év, ami közel öt évvel alacsonyabb az EU átlagánál. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es tanulmánya szerint a 23 vizsgált ország közül nálunk a legnagyobb az alacsony és magas iskolai végzettségűek várható élettartama közötti különbség is. Míg egy diplomás férfi átlagosan 79 évet élhet, egy érettségivel sem rendelkező nem éri meg a 65-öt sem. Súlyos gondot okoznak nálunk a daganatos megbetegedések is, az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai szerint évente több mint 32 ezer magyar hal meg rákban, a betegség férfiak esetében minden harmadik halálesetért felelős, nőknél pedig a 23 százalékáért.
Az egész társadalom érdeke tehát, hogy a gyógyszerbefogadások üteme gyorsabb és kiszámíthatóbb legyen. Megfelelő állami források biztosításával, kiszámítható és átlátható társadalombiztosítási döntésekkel jelentősen rövidebb idő alatt is eljuthatnának az innovatív gyógyszerek a betegekhez, így segítve a gyógyulásukat és javítva az életminőségüket.
