Az asztma egyik fő rizikófaktora az allergia
Az allergiás asztma mintegy kétszer olyan gyakori, mint a nem allergiás asztma. Az asztmás betegek légútjai érzékenyek, és fokozottan reagálnak különböző ingerekre, így pl. a belélegzett anyagokra, fizikai megterhelésre, légúti fertőzésekre, vagy akár a stresszre.
Az ingerek hatására a légutak begyulladnak, a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek és túlzott mennyiségű váladék keletkezik. Ekkor jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei, a légzési nehézség, a mellkasi feszítés, a köhögés, amelyek negatívan befolyásolják az asztmás beteg életvitelét .
Mik az asztma tünetei? Hogy hat az életminőségre?
Az asztma visszatérő tünetei gyakran okoznak alvási zavarokat , napközbeni fáradtságot, ami kihat a tanulásra és a munkára. A fizikai tünetek mellett mindezek lelkileg is hatnak az asztmás betegre, a betegségtudat mellett a gyengébb teljesítőképesség is stresszt okozhat. Éppen ezért igen fontos tudatni az asztmás betegekkel, hogy az esetek nagy többségében a tünetek kontrollálhatóak, és az asztmás beteg egy korlátozásoktól mentes, teljes életet élhet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy számos olimpiai sportoló is asztmás, de a megfelelő és folyamatos kezelés visszaszorítja a kellemetlen tüneteket.
Az asztma nem gyógyítható
A tünetek visszaszorításában, azaz az asztma kezelésének beállításában igen fontos szerepe van az asztmás beteg és orvosa rendszeres kapcsolatának. Csak ez biztosítja azt, hogy egy rendszeres fenntartó terápiával kontrollálható legyen a betegség, és csökkenjen a jövőbeni állapotromlás kockázata. Az asztma igen változékony intenzitású: a beteg akár teljes tünetmentességet is tapasztalhat, és ilyenkor sajnos sokan abbahagyják a kezelést, mondván, hogy ez már felesleges. Pedig sosem szabad megfeledkezni arról, hogy az asztma nem gyógyítható, tehát szükséges a rendszeres terápia ? a kihagyás állapotromlást idézhet elő.
