A csontritkulást gyakran nevezik ?néma kórnak?, mivel alig vannak tünetei. Mindazonáltal, ha a betegséget nem kezelik, a csontváz egyre gyengébbé és törékenyebbé válik, aminek következtében komolyan veszélyeztetik az embereket a súlyos csonttörések. Világszerte legalább minden harmadik ötven év feletti nő és minden ötödik ilyen korú férfi szenved csonttörést a gyenge csontok miatt. A törések fájdalmat, mozgáskorlátozottságot és életminőség-romlást okoznak. Ráadásul minden harmadik, combnyaktörést szenvedett idős ember mozgáskorlátozottá válik és elveszíti önállóságát, minden ötödik pedig meghal a törés napjától számított egy éven belül. A csigolyatörések hatalmas fájdalommal járhatnak, rövid és hosszú távú mozgáskorlátozottságot, púposságot és jelentős életminőség-romlást okozhatnak. Kezelés nélkül az újabb törések kialakulásának veszélye is nagy. A csontritkulás - sokak életminőségét nagymértékben rontva - jelenleg mintegy 200 millió embert érint a világon. Magyarországon ma becslések szerint a népesség tizede, mintegy 900 ezer ember szenved oszteoporózisban. A betegség számlájára hozzávetőlegesen évi 100 ezer csonttörés írható, 300 ezer ember él közvetlen csonttörési kockázatban ? annyi, mint ahány cukorbeteg. A veszélyeztetettek magas és egyre növekvő száma, a csonttörések veszélye, vagy a bekövetkezett törések nyomán kialakuló mozgáskorlátozottság, majd az akár életet is fenyegető súlyos szövődmények ténye jelentős népegészségügyi problémává teszi a csontritkulást szerte a világon.
A csontritkulás világnapja
Magyarországon ma mintegy 900 ezer ember szenved csontritkulásban, melynek következtében évi 100 ezer csonttörés történik. Az oszteoporózisos betegek száma és az oszteoporózis káros következményei rohamosan gyarapodnak, melynek oka, hogy a születéskor várható élettartam az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Míg 1901-ben a lakosság átlagéletkora 37 év volt, addig ez napjainkban 70 év felett van, így a nők élettartamuknak mintegy harmadát a csontvédő ösztrogénhormon hiányában élik le.
Az amúgy fájdalommal nem vagy alig járó, igen tünetszegény kór (?néma járvány?) hatására a csontok elveszítik ásványi anyag tartalmuknak egy részét, így porózussá, törékennyé válnak. A törések következtében pedig - fájdalom lép fel,
- a mozgás beszűkül,
- még gyógyulás esetén is akár a napi feladatok elvégzése is nehézséget jelent.
A törések közül a legsúlyosabb a csípőtáji (?combnyaktörés?) törés, mert ezen esetek közel harmada (30%) a súlyos szövődmények következtében egy éven belül halált okoz. Önellátó képességét csak a túlélők egyötöde nyeri vissza. Az oszteoporózis szűrésére, diagnosztizálásra számos korszerű és elérhető módszer létezik. A csontsűrűség műszeres mérésével és az egyénre jellemző rizikótényezők figyelembe vételével a 10 éves törési előfordulás valószínűsége előre kalkulálható. A kezelés 3 alappillére a rendszeres, gyógyszeres D-Vitamin és kálciumpótlás, valamint egy célzottan a csontszövetre ható antiporotikus gyógyszer rendszeres szedése. Utóbbi gyógyszerből több változat is elérhető az egészen olcsó, a folyamat lassítását célzó készítményektől az orvostudomány legfrissebb ismereteit kiaknázó medicinákig. A csontritkulás gyógyszeres kezelése is sokat fejlődött az elmúlt években. Az egyszerűen a csontszövet lebontását gátló készítmények után már megjelentek (és még számos készítmény áll a fejlesztés végső stádiumában) a csontújraépítő gyógyszerek is.
