Az egészségértés az a képesség, amelynek köszönhetően az egyén befogadja az egészségügyi információkat, és azok birtokában megfelelő döntéseket tud hozni saját egészségét illetően. Egészségértés hiányában a hazánkban rendelkezésre álló szűkös forrásokat is pazarlóan használja fel az ellátórendszer, hiszen a gyenge egészségértési képességekkel rendelkező páciensek későn fordulnak orvoshoz, így gyógyításuk lényegesen több pénzbe kerül. A krónikus betegségekkel küszködők sem tudják megfelelően alkalmazni az orvosi utasításokat, így a terápiák sokszor hatástalanok maradnak, ami szintén "ablakon kidobott pénz", miközben minden ötödik megtermelt forintot az egészségvesztés pótlására fordítunk.
A magyarok 54 százalékának az információk megszerzése nem okoz problémát - annál több a baj a megértésükkel. Harmaduk nem tudja felmérni, milyen szűrővizsgálatokon kellene résztvennie, 35 százalékuk arról sem tud határozni, hogy a számára javasolt kezelés hasznos-e vagy sem, míg tízből négyen képtelenek eldönteni, hogy a médiában látott/hallott információk igazak-e.
Ezzel szemben a tájékozott beteg jobban bevonható a terápiába, képes önmagáról gondoskodni, aktívabban és eredményesebben tud kommunikálni az egészségügyi ellátó személyzettel. A jó egészségértés csökkenti a táppénzes napok számát, és az ezen a területen megfelelő képességekkel rendelkező páciens jó, egészséges életdöntéseket tud hozni.
A betegek közel negyede a világhálót - dr. Google-t - kérdezi meg, és nem a háziorvosát, ha új tünetet észlel magán. Ahogyan ezt a 2016-os egészségügyi szakember kategória nyertese, Dr. Novák Hunor gyermekgyógyász megfogalmazta: "Ha ennyire okos, hogy már tudja, mi a baja, mert megnézte a neten, minek jött hozzám? - mondja sok orvos puffogva, amikor olyan pácienssel találkozik, aki tájékozódni próbált saját problémájával kapcsolatban. Pedig ez egyáltalán nem rossz, felvilágosult pácienssel sokkal jobb és hatékonyabb együtt dolgozni. Azon kell lennünk, hogy korrekt információkhoz juthasson mindenki, ne lájkvadász, mindenegyben szerű blogokról tájékozódjanak."
A Nekem Szól! 2017 Egészségértés Díjra pályázhat minden Magyarországon tartózkodó magánszemély, természetes és jogi személy, civil entitás és állami szerv olyan programokkal, amelyek segítik a laikusok, a páciensek egészségügyi tájékozottságát. Informatív betegtájékoztató kiadványoktól kezdve honlappal, Facebook-oldallal, mobilapplikációval, komplex kommunikációs programokkal, oktatással, vagy bármi más, jól működő tevékenységgel lehet nevezni!
Változás a tavalyi évhez képest, hogy a pályázat során eggyel több, immár 5 kategóriába lehet majd beküldeni a nevezéseket:
- egészségügyi és oktatási intézmények
- egészségügyi szakemberek
- betegszervezetek
- társadalmi, állami és gazdálkodó szervezetek
- újságírók
A zsűri a benyújtott pályázatok szakmai tartalmát, érthetőségét, felhasználóbarátságát, kreativitását és újszerűségét veszi majd figyelembe. A zsűri minden kategóriában egy nyertes pályázót hirdet, akinek a díjazása bruttó 200 ezer forint. A kategóriák nyertesei közül a legkiemelkedőbb kapja a Nekem Szól! Egészségértés 2017 fődíját, amely összesen bruttó 400 ezer forint díjazással jár.
A zsűri elnöke: dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet docense, az orvosi kommunikáció oktatás vezetője. A zsűri további tagjai: Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Szakosztály elnöke, dr. Virányi Mariann, az OGYÉI főosztályvezető helyettese, dr. Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara hivatalvezetője, dr. Pásztélyi Zsolt, a MEDICINA 2000 - Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Torda Júlia egészségügyi kommunikációs szakértő, Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) elnöke és Borjádi Györgyi, az AIPM kommunikációs menedzsere.
A pályázatra 2017. január 1. és 2017. október 15. között Magyarországon futó egészségértést támogató projektek nevezhetőek.
A pályázatról további információ az aipm.hu/nekemszol oldalon található, valamint a Facebook-on .
