Vitamin alatt olyan tápanyagokat értünk, amelyekre testünknek kis mennyiségben ugyan, de szüksége van egyes funkciói ellátásához és ezáltal az egészségünk fenntartásához. A fogalmat, illetve a mögötte meghúzódó koncepciót egy lengyel biokémikus, Kazimierz Funk alkotta meg 1911-ben. Maga a szó egyébként a latin vita (élet) és amine (az aminok nitrogénalapú szerves vegyületek) szavak összetételéből jött létre, amelynek végéről később elhagyták az e betűt, miután kiderült, hogy ezek a vegyületek valójában nem nitrogént tartalmazó aminok.
Fontos megemlíteni, hogy testünk a vitaminokat vagy egyáltalán nem, vagy csupán kis mennyiségben tudja előállítani. Jelenlegi ismereteink alapján összesen tizenháromféle vitamint különböztetünk meg, köztük - oldékonyságuk alapján - vízben és zsírban oldódó típusokat. Előbbiek közös jellemzője, hogy könnyen kiürülnek a szervezetből, ezért gondoskodnunk kell napi szintű pótlásukról, cserébe viszont esetükben minimális a túladagolás kockázata. Ezzel szemben a zsíroldékony csoport tagjai elraktározódnak, viszont így túlzott fogyasztás esetén akár betegséget is okozhatnak. Vitaminjaink felosztása tehát a következő:
- vízben oldódó vitaminok: B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, biotin, C-vitamin, folsav, niacin, pantoténsav;
- zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin.
Érdemes röviden kitérni a C-vitaminra, amely azon túl is számos érdekességet tartogat, hogy Szent-Györgyi Albert 1937-ben részben ezzel a vitaminnal folytatott kutatásai elismeréséül kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat. Mind közül ugyanis erre a vitaminra van a legnagyobb mennyiségben szüksége az emberi szervezetnek (felnőtt férfiaknak átlagosan napi 90, nőknek napi 80 milligrammra az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2013-as ajánlása szerint), ráadásul kizárólag külső forrásból képes hozzájutni, miután az evolúció során elvesztette képességét a C-vitamin előállítására. A legtöbb emlős faj számára ez egyébként nem okoz problémát - a kivételek közé rajtunk kívül a tengerimalacok tartoznak még például. Ugyancsak szót érdemel a vegyület másik széles körben elterjedt elnevezése, az aszkorbinsav, amely azt jelenti: "skorbut elleni sav". A skorbut néven ismert betegség ugyanis valójában a C-vitamin hiányának súlyos következménye, amely évszázadokon át halálos fenyegetést jelentett egyes embercsoportokra, különösen a hajósokra.
Miben segítenek a vitaminok?
Általánosságban elmondható, hogy a több mint egytucatnyi vitamin mindegyike specifikus és komplex funkciót tölt be, és kivétel nélkül szükségesek a szervezet optimális működésének fenntartásához. Az A-vitamin például elősegíti a sejtek anyagcseréjét, illetve részt vesz a látás folyamatában és a csontképződésben. A C-vitamin szerepe közismert az immunrendszer megfelelő működésében, emellett támogatja a vas- és rézfelszívódást, de antioxidánsként is jelentős szolgálatot tesz egészségünk számára, míg a napsugárzás hatására a bőrünkben is képződő D-vitamin egyaránt szükséges a kalcium és a foszfor hasznosulásához, illetve a csontképződéshez.
Egyfelől tehát elmondható, hogy a vitaminok számos testi folyamat meghatározó elemei, másfelől ugyanilyen fontos, hogy elkerüljük a hiányállapotokat, amelyek rendkívül kellemetlen vagy akár kifejezetten veszélyes következményekkel járhatnak. A skorbutról már esett szó, de - a teljes igénye nélkül - megemlíthető akár az A-vitamin-hiány következtében jelentkező szürkületi vakság és bőrtünetek, a kizárólag állati eredetű élelmiszerekben megtalálható B12-vitamin hiánya esetén fellépő vérszegénység, illetve a D-vitamin-hiányból adódó csontrendellenességek is, beleértve a csontritkulás megemelkedett kockázatát vagy a még növésben lévő gyermekek körében előforduló angolkórt .
Hogyan biztosítsuk vitaminszükségletünket?
Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás révén képesek lehetünk fedezni testünk vitaminigényét, ehhez azonban szükséges, hogy étrendünket valóban változatosan és jó minőségű alapanyagokból állítsuk össze. Mivel hőkezelés hatására az élelmiszerek vitamintartalmának jelentős része elveszhet, fontos, hogy rendszeresen fogyasszunk nyers zöldségeket és gyümölcsöket, lehetőség szerint a szezonalitást is szem előtt tartva. Az állati eredetű élelmiszerek mellett pedig az szól, hogy egyes vitaminoknak vagy ezek a legfőbb vagy az egyedüli természetes forrásai. Igen gazdag tápanyagforrás például a máj. Mindemellett egy kis tudatossággal felvértezve vegetáriánus vagy vegán táplálkozás mellett sem kell vitamin- vagy ásványianyag-hiánytól tartanunk.
A gyógyszertárakban és boltokban ugyanis számos olyan táplálékkiegészítő kapható, amellyel szükség esetén megadhatjuk szervezetünk számára a működéséhez szükséges vitaminokat. Laboratóriumi vérvizsgálattal igazolt vitaminhiány esetén akár kezelőorvosunk is elrendelheti a célzott pótlást a terápia részeként, de előfordulhatnak más élethelyzetek, amikor önszántunkból is érdemes lehet ilyen termékeket vásárolnunk. Az őszi-téli náthás időszakban például mind a felső légúti fertőzések megelőzése, mind a már kialakult betegségek hatékony kezelése érdekében hasznos lehet a C-vitamin fokozott bevitele akár tabletta formájában is. Szintén a hidegebb hónapokra jellemző, hogy a napsütéses órák csökkenésével a lakosság jelentős részénél D-vitamin-hiány alakul ki tél végére, ezért ilyenkor ugyancsak ajánlott megfontolni a kapszulákkal végzett pótlást.
