A detroiti Wayne Állami Egyetem Egészség- és Sporttudományi Tanszékének kutatója, Neha Gothe kineziológus professzor elmondása szerint az ősi indiai jóga nemcsak fizikai gyakorlatokat és pózokat gyakoroltat, hanem olyan légzésbeli és egyéb szellemi, meditációs elemeket is, melyek hatásait eddig nem tárták fel teljesen.
A magazinban megjelent, 30 nőnemű egyetemista körében végzett kísérleti jógaóra során a résztvevőkkel olyan ülő, álló és fekvő gyakorlatokat végeztettek el, amelyek a test legkülönbözőbb izmainak izometrikus összehúzását igényelték. Ezután meditációs gyakorlatokat hajtattak végre velük, ahol a pózokra és légzésre kellett koncentráljanak. A kutatók létrehoztak egy kontrollcsoportot is, ahol a résztvevőknek a jógaszeánsz idejével megegyező húsz percen keresztül, szívritmusukat a maximális 60-70 százalékon tartva, futógépen kellett kocogniuk. Az eredmény azt mutatta, hogy a kocogás végeztével jógázó társaikhoz képest kevésbé tudtak szellemi koncentrációt igénylő feladatokat végrehajtani.
Gothe elmondása szerint ezt az eredményt javarészt a gyakorlatok meditatív pozíciókra és a szabályos légzési technikákra való koncentrálásnak tudhatjuk be, hiszen ezeken a relaxációs tevékenységeken kívül nem tudtak olyan pontosan meghatározható jógagyakorlatot kiemelni, ami kifejezetten az alany kognitív képességeinek fejlesztését célozná. Mint elmondta, több tényező is okozhatja ezt, az öntudatosság fejlődése, ami a meditációs gyakorlatokból ered, csak egyike ezeknek. Emellett a légzéstechnikák stresszcsökkentő hatása is említésre méltó.
Edward McAuley professzor, tanszékvezető elmondta, hogy a jógával kapcsolatos kutatások ugyan még gyerekcipőben járnak, ám ez a tanulmány igen fontos első lépés ebben az irányban, hiszen ennek az életmódnak a gyakorlása egyre népszerűbbé válik a nyugati világban. A tanulmány egy kicsiny, fiatal, női csoportot vizsgál csak, ám ennek mentén el lehet kezdeni nagyobb merítésben is vizsgálni a jóga fizikai és mentális hatásait .
