Amint arról a kutatást vezető Marc Leman, a belgiumi Gent Egyetem professzora beszámolt, munkatársaival arra voltak kíváncsiak, miként hangolnak össze az emberek egy külső ingert - nevezetesen a zenét - a mozgásukkal. A kutatás során Leman 18 huszonkét és ötvenegy év közötti felnőttet kért meg, hogy sétáljanak körbe egy ösvényen, miközben 52 különféle stílusú zenét hallgattak. A zenék két 16 perces blokkra voltak osztva, mindkettőben 29-29 szám csendült fel, és valamennyi dalnak egyforma tempója - 130 ütem per perc - volt.
Amikor a zene leállt, az alanyok kaptak egy ötperces szünetet, majd a következő szám indulásakor folytatták a sétát. Eközben a szakemberek a kísérletben résztvevőkre erősített szenzorok segítségével mérték az illetők sebességét és a sétájuk ütemét, később pedig valamennyiüket megkérték, hogy a hallott zenéket megadott szavak segítségével - például jó-rossz, kellemes-agresszív, lassú-gyors - jellemezzék.
Az esetek többségében - 88,7 százalékban - az alanyok a lépésüket a zene üteméhez igazították, vagyis általában perecenként 130-at léptek, emellett járásukat a zene stílusa is befolyásolta. Amikor például olyan zenét hallgattak, amit később kellemetlennek, agresszívnak, hangosnak vagy éppen gyorsnak írtak le, akkor a járásuk is felgyorsult, amikor viszont kellemes, lassú zenét hallgattak, akkor ők maguk is lassabban kezdtek lépkedni. Meglepő módon a negatív érzeteket a többség nem a death metálhoz vagy a punk rockhoz kapcsolta, sokkal inkább a 80-as években virágzó elektropophoz.
Amint azt Leman kifejtette, az erős ritmus gyorsabb járást idézett elő, és a kemény, lüktető zene sokszor negatív érzéseket ébresztett az alanyokban, miközben a gyengéd ritmus , a kellemesen áradó dallamok lassításra és nagyobb, szökellőbb lépésekre ösztönözték őket. A zene tehát egyértelműen hatással van a mozdulatainkra, persze mindez tudat alatt történik, anélkül, hogy mi magunk ebből bármit észrevennénk.
Leman úgy véli, a felfedezéseket a mindennapi életben is hasznosíthatni lehetne, hiszen a megfelelő zene kiválasztásával munka közben motiválni lehetne a dolgozókat, a kevésbé kedvelt elektropoppal pedig akár azt is el lehetne érni, hogy gyorsabban végezzenek a feladatukkal.
