A különböző népesedéspolitikai intézkedésekre Magyarországon is komoly hangsúlyt fektettek az elmúlt években annak érdekében, hogy megállítsák, de legalább lelassítsák a társadalom apadását és öregedését. A termékenységi arányszám (vagyis a szülőképes korú nőkre jutó gyerekszám) tekintetében ez hozott némi eredményt: 2016-ban 1,49-ről 2020-ra 1,55-re nőtt ez az érték. Ez ugyan négy év alatt jól látható előrelépést jelentett, de még mindig távol van a társadalmi fogyás megállításához szükséges 2,1-től. Hogy ezt az értéket miért tűnik szinte lehetetlennek elérni, azzal egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk.
Ráadásul úgy néz ki, a koronavírus okozta gazdasági krízis és bizonytalanság is megtörte a lendületet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az elmúlt egy évben ismét bezuhant a gyermekvállalási kedv. A nemrég végzett tanulmány szerint a gazdasági bizonytalanság valóban fontos tényező, ha gyermekvállalásról van szó, sajnos azonban a különböző egészségügyi problémák is egyre nagyobb arányban hátráltatják a párok babaprojektjét.
Az alacsony bérek és a létbizonytalanság sokakat eltántorít
Míg 2019-ben a megkérdezettek 79 százaléka nevezte meg az anyagi bizonytalanságot a gyermekvállalást akadályozó körülmények között, 2021-re ez az amúgy is magas arány 86 százalékra nőtt - derül ki a német Merck gyógyszergyár megbízásából, a Nézőpont intézet által két évvel ezelőtt és idén is elvégzett kutatásból. A megismételt felmérés szerint a több (vagy korábbi) gyermek vállalásának változatlanul elsősorban anyagi, illetve a kisgyermeknevelést segítő eszközök terén mutatkozó akadályai vannak.
Az idei felmérésben a megkérdezett 18-50 évesek jelentős többsége az alacsony bérekben (90 százalék), az anyagilag is bizonytalan jövőben (86 százalék) és a kései vagy kitolódó gyerekvállalásban (81 százalék) látják a népességgyarapodás gátjait. A koronavírus közvetlenül nem szerepel az elsődleges visszatartó tényezők között - bár az anyagi bizonytalanságban, illetve annak növekedésében minden bizonnyal jelen van -, de valamilyen mértékben a gyermekvállalás időzítését is befolyásolta, mégpedig a többségnél kedvezőtlen irányba. 11 százalék hamarabb, 69 százalék viszont később vállalna gyereket a pandémia tapasztalatainak hatására, elsősorban az anyagi kockázatok miatt.
Még mindig kevesen gondolnak egészségügyi okokra
Azok, akiknél meddőség akadályozza a gyerekvállalást, a túlzott stresszt, a túl késői életkorra halasztott szülést, illetve a partner iránti bizalomhiányt nevezték meg fő okként, minden más (akár egészségügyi) szempont lényegesen kisebb súllyal szerepelt. Mindössze 12 százalék tart tőle, hogy egészségügyi problémák állnak a gyermekáldás elmaradásának hátterében. A megkérdezettek 81 százaléka nem is gondolt szűrésre, 8 százalék gondolt, de nem ment el - ezek a számok is a felvilágosítás szükségességét jelzik. Ha valaki a meddőséggel kapcsolatos problémát érzékel, elsődlegesen a párjával (71 százalék) vagy a családjával (41 százalék) beszéli meg, az orvos csak ezután következik. A kérdéseivel 69 százalék a kezelőorvost (urológust vagy nőgyógyászt), 15 százalék a háziorvost keresi meg, utána az internetes fórumok (7 százalék) következnek a népszerűségi sorban.
A meddőség nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is óriási gondot jelent, világszinten körülbelül 50 millió pár, vagyis 100 millió ember szenved tőle - mondta el a téma kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen dr. Balogh István, a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulancia vezetője. Hozzátette: bár sokan először a párok női tagjában keresnék a gondok forrását (arra hivatkozva, hogy "ő nem tud teherbe esni"), valójában a két nemet nagyjából egyenlő arányban sújtja ez a probléma. A férfiak ondósejt-koncentrációja és fontosabb spermaparaméterei például az utóbbi 2-3 évtizedben nagyjából a felére zuhantak vissza, ez a tendencia pedig úgy tűnik, a jövőben is tovább folytatódik. A gyerekvállalás kitolódása csak még tovább ront az esélyeken, 40 felett már minden évben drasztikusan csökken a természetes fogantatás esélye.
A férfimeddőség 50-60 százaléka idiopátiás, vagyis nem tudjuk a kialakulásának pontos okait, ez pedig jelentősen megnehezíti a kezelést - hangsúlyozta dr. Balogh István. Magyarországon először az Irgalmasrendi Kórházban kezdtek kísérletezni egy olyan speciális eljárással, amely segíthet feltérképezni ezeket a gyerekvállalást gátló okokat. A teszt a sejtekre gyakorolt oxidatív stressz mértékét vizsgálja, amely tanulmányok szerint nagy arányban károsíthatja a spermiumok minőségét is. A kórház egy közelmúltban végzett kutatásával száz férfi szervezetében vizsgálta az oxidatív stressz mértékét, az átlagéletkoruk 33 év volt. A vizsgálatra jelentkezők alig 50 százalékának volt csak megfelelő a spermaképe, több mint 40 százalékuknál pedig kimutatták az oxidatív stressz hatásait. Még a normál spermaképű férfiak 25 százalékánál is találtak olyan, az oxidatív stresszel összefüggő problémákat az örökítőanyagban, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a terméketlenségre.
A hagyományos andragógiai kivizsgálásokon túl egyébként számos módszerrel segíthetik a családalapítást tervező párok férfitagjait. A kutatást is támogató Merck gyógyszergyár kifejlesztett egy anonim elven működő chatbotot is, amely segíti mindazokat, akik "személytelenül" szeretnének tájékozódni a gyermekvállalással kapcsolatos problémákról. A Családért.hu Info Center ingyenesen ad tanácsokat az érdeklődőknek.
Ötből egy pár nem tervez gyermeket
A Nézőpont Intézet kutatásából viszont az is kiderült, hogy a párok egy jelentős hányada egyáltalán nem tervez gyereket vállalni. A 2021-es számok szerint a reprodukciós korban lévők közül 21 százaléka egy gyereket sem szeretne; egyet 20 százalék, kettőt 36 százalék tervez. Az első gyerekvállalás időpontja 25 év azoknál, akiknek már van gyerekük. Akinek még nincs, azok 32 évesen tervezik az elsőt - ez az életkor már veszélyesen közel van ahhoz, amikor a termékenység érzékelhetően csökkenni kezd.
A gyermekvállalási kedv növelésére hatékony eszköznek tartanák a bérszínvonal emelését (71 százalék), a gyermeknevelés bőkezűbb anyagi támogatását (63 százalék), a kisgyermeknevelést segítő intézmények férőhelyeinek növelését, illetve az otthonmaradás feltételeinek megteremtését (63 százalék), a meddőség elleni kezelések anyagi támogatását (59 százalék), a kezelésekkel kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatást, (58 százalék), illetve az esetlegesen sérülten születő gyermekek élethosszig tartó anyagi támogatását. Összességében a gyermekvállalás anyagi kockázatainak jelentős csökkentését várnák a megkérdezettek az államtól.
