Az okokat boncolgatva elsőként a szexualitásban bekövetkezett szabadosság, a már egészen fiatal korban is gyakori partnercsere említendő. A mögöttünk lévő antibiotikus évtizedek is szerepet játszanak a jelenségben, mert kitermeltek antibiotikumra már nem érzékeny kórokozótörzseket. A női szervezet esendőbb, a hüvely az "alsó kapuja", amelyen keresztül a "külvilággal" (pl. partner, uszoda vize stb.) érintkezik, és a méhkürt révén szinte a hasüreg is nyitott. A hüvelyben élő szegény tejsavbaktérium megpróbál védelmet nyújtani a betolakodó kórokozókkal szemben, ha hagyjuk! Az antibiotikumokkal, gyakori irrigálással e hasznos lakónkat is folyamatosan irtjuk. A kórokozók, a hírhedt baktériumok a szifilisz (Treponema), a gonorrhoea (tripper), az egyéb gennykeltők, majd a coli csak erre várnak. Ugyanígy tettre készek a gombák, élükön a Candida, az egysejtűek közül a Trichomonas és sorban talán legelöl a vírusok, mint az AIDS, a herpesz, a papilloma, ill. a hepatitisz vírustörzsei. Újabb ádáz "ellenségre" derült fény! Ezek az atípusos, sejten belül élősködő baktériumok a Chlamydiák, mykoplasmák, mint amilyen az ureoplasma.
Leszögezném: a folyás - fehér vagy nem fehér - mindig kóros. Általában fertőzés következménye, még akkor is, ha nem jár égő, csípő, viszkető érzéssel, fájdalmas vizeléssel, fájdalmas szexuális együttléttel. Normálisnak csak a "félidőben", ill. a közvetlenül a menzesz előtt és után jelentkező egy-egy csepp tekinthető. Természetesen ennek mennyisége egyénenként változó lehet. A nőgyógyászati diagnosztikai eljárások is egyre tökéletesebbek, pl. az UH, az újabb mikrobiológiai laboratóriumi módszerek, mint a szerológiai vizsgálatok, a DNS vizsgálatán alapuló PCR és LCR módszerek a kórokozók jelenlétét csaknem 90-100 százalékos biztonsággal kimutatják. Az USA-ban tünetmentesen is javasolják a Chlamydia-szűrést, mert köztudott, hogy a krónikus gyulladásnak, fertőzésnek nincs tünete! Megfigyelték, hogy a tünetmentes Chlamydia-fertőzés a méhen kívüli terhesség és a meddőség fő okozója. Csak zárójelben említem, hogy szerepe lehet az érelmeszesedésben és a tüdőasztmában is. Tartós hüvelyi folyás esetén tehát jobban figyeljük a higiénére (kézmosás, nemcsak toaletthasználat után, hanem előtt is, fürdés a szexuális együttlét előtt és után is, tamponhasználat az uszodában, fürdőkben stb.), az immunrendszer erősítésére (kellő ásványi anyag, nyomelem, vitamin, mikro- és makronutriensek szervezetbe juttatásával), a kiegyensúlyozott lelkivilág elérésére, kellő mozgásra, stresszmentesítésre (szép idea, ugye?). Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor partnerünkkel együtt (!) keressünk fel egy olyan orvost (vagy orvosteamet), aki kellő alapossággal tisztázza az okokat, és meggyógyít. Akut esetben, ha magas láz, esetleg kismedencei gyulladás is fennáll, tessék elhinni, nincs jobb az antibiotikumnál, a gomba-, újabban a vírusellenes szereknél.
