A fájdalomnak számos fajtája létezik, érezhetünk például égő, szúró, nyomó, hasogató, görcsös vagy testünk más területeire is kisugárzó fájdalmat. A kiváltó okok között pedig a környezeti hatásoktól kezdve a különböző sérüléseken át egyes betegségekig rengeteg dolog szerepelhet.
Ha fájdalomról van szó, jellemzően arra gondolunk először, hogy bárcsak mielőbb elmúlna. Sokszor fel sem fogjuk, hogy a fájdalom érzékelése egyes esetekben szó szerint életmentő lehet, ez ugyanis egészen konkrétan a szervezetünk egyik önvédelmi reakciója.
Nagy bajban lennénk, ha nem éreznénk fájdalmat
Fájdalomreceptoraink felveszik, majd elektromos jelekké alakítva továbbítják az ingereket a központi idegrendszerünk felé, erre a jelzésre pedig agyunk azonnal válaszreakciót küld és cselekvésre ösztönöz minket. Fájdalmat kiválthat például erős nyomás, árammal vagy vegyszerrel történő érintkezés, túl erős fény vagy hang, illetve szélsőségesen alacsony vagy magas hőmérséklet is.
A fájdalom lényegében segít megelőzni, hogy szervezetünket nagy baj - például komolyabb égési sérülés - érje, illetve arra is figyelmeztethet, ha egészségünkkel valami nincs rendben. Ha nem éreznénk fájdalmat, akkor például belső szerveink gyulladásáról egyáltalán nem szereznénk tudomást - vagy csak véletlenül, egy orvosi vizsgálat során -, ez pedig az életünkbe is kerülhet.
Azt a fájdalmat tehát, amely sérülés vagy betegség lehetőségére hívja fel a figyelmet, hasznosnak nevezhetjük. Fontos továbbá megjegyezni, hogy fájdalomélményeinkre hosszú távon emlékszünk, így bizonyos dolgokat éppen azért nem csinálunk, mert tudjuk, hogy az fájna - például nem nyúlunk bele a tűzbe , vagy nem markolunk meg egy kaktuszt.
Nem fáj mindenkinek ugyanúgy
A fájdalom a szervezetünknek egyfajta stresszt jelent, amely azonnali hatással van a vegetatív idegrendszerünkre. Ennek következtében felgyorsul a szívverésünk és a légzésünk, megemelkedik a vérnyomásunk, valamint kitágul a pupillánk. Előfordulhat továbbá, hogy görcsösen összehúzódik a gyomrunk, sápadttá válunk, izzadni kezdünk és/vagy libabőrösek leszünk, igazán erős fájdalom hatására pedig akár el is ájulhatunk.
Azonban nemcsak a fájdalomra adott reakcióink térhetnek el, hanem az is, hogy milyen erősen érezzük testünk jelzéseit, és ezeket mennyire vagyunk képesek eltűrni. A fájdalomküszöbünk nagyban függ a többi között a fizikai és mentális egészségi állapotunktól, a korábbi tapasztalatainktól, a fájdalomra való felkészültségünktől, de még az életkorunktól és nemünktől is. Egyes tapasztalatok szerint például a csecsemők, az idősek, valamint a férfiak rosszabbul viselik a fájdalmat.
Mit tehetünk a fájdalom enyhítése érdekében?
A legfontosabb feladat mindig a fájdalom kiváltó okának felderítése és megszüntetése. Átmenetileg azonban bevethetünk néhány fájdalomcsillapító módszert is. Bizonyos esetekben a fájdalmas terület borogatása, jegelése vagy melegítése is mérsékelheti kellemetlen panaszainkat, ám ha ezekkel nem érjük el a kellő hatást, próbálkozhatunk valamilyen gyógyszerrel is. Választhatunk például acetilszalicilsav-, paracetamol- vagy ibuprofen-tartalmú fájdalomcsillapítókat.
