Aligha kell bárkinek is bemutatni azt a kínt, amelyet az ágy sarka okozhat például, ha véletlenül sípcsonttal belerúgunk éjszaka a mosdóba menet. Hasonlóképpen nagy fájdalommal jár, ha a könyökünket verjük be egy szekrény mellett forgolódva, vagy ha a homlokunk ütközik neki valaminek egy óvatlan mozdulatnál. Ilyenkor a legtöbb ember azonnal a sajgó tagjához kap, majd reflexszerűen dörzsölni kezdi azt. De miért csináljuk ezt? Tényleg lehetséges ilyen módon mérsékelni a fájdalmat?
Nos, az IFLScience cikke szerint a válasz röviden az, hogy igen, a dörzsölés tényleg képes elnyomni a fájdalmat. Az igazán izgalmas kérdés azonban nem is ez, hanem az, hogy minek köszönhetően történik mindez. E ponton pedig érdemes egy kicsit visszautazni az időben, méghozzá 1965-ig. Ekkor jelent meg ugyanis az a tanulmány Ronald Melzack és Patrick D. Wall tollából, amelyben új elméletüket bemutatva a szerzők jelentősen átalakították a fájdalomról alkotott tudományos ismereteinket. Ez volt az úgynevezett kapukontroll elmélet.
A simogatás gyorsabb, mint a fájdalom
Melzack és Wall teóriája szerint egy fájdalmas inger blokkolható fájdalmatlan ingerekkel, amelyeket az ezért felelős idegrostok hamarabb el tudnak juttatni a gerincvelőbe. A különböző ingereket ugyanis különböző idegek vezetik végig testünkön, egyszersmind más-más sebességgel. A tapintás és nyomás, jelen esetben tehát a dörzsölés ingerét például Aβ típusú rostok közvetítik, méghozzá meglehetősen gyorsan, óránként 386 kilométeres sebességgel. Eközben a tompa és a hő okozta fájdalom érzőrostjai az előbbieknél lényegesen lassabb C típusú rostok, amelyek csupán 3,2 kilométer/órás sebességgel vezetik a jeleket.
Az éles, nyilalló fájdalmat a C rostoknál gyorsabb, de az Aβ rostoknál lassabb Aδ rostok vezetik. Ha például kalapáccsal az ujjunkra ütünk, akkor a kezdeti erős fájdalom az Aδ rostok közvetítésével jut el a központi idegrendszerbe, míg az azt követő zsibogás a C rostok révén.
Ez is érdekelhet
Amikor a kétféle idegrost egyszerre aktiválódik, mert elkezdjük dörzsölgetni az éppen előtte beütött sípcsontunkat, az Aβ rostok jelei gyorsabban elérik a gerincvelőt – azon belül is a hátsó szarvat –, ahol ennek hatására az ingerület továbbadásáért felelős interneuronok lezárják a fájdalomérzetért felelős jelek útját. Leegyszerűsítve tehát a bőr nyomkodása, dörzsölése keltette ingerek képesek kioltani a fájdalmat azáltal, hogy gyorsabb és hatékonyabb ellenlábasként útját állják az idegrendszerben. Persze nem mellékes szempont az sem, hogy a gyors cselekvés valamelyest eleve elvonja figyelmünket a sérülésről, de ugyanígy a kapukontroll elmélet szerepe is meghatározó abban, hogy miért tudjuk ilyen egyszerűen csillapítani a fájdalmat.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Legjobban: