A migrén egyike az emberiség legrégebb óta ismert betegségeinek. Az első feljegyzések időszámításunk előtt 1200-ból származnak, egyiptomi forrásból. Nyolcszáz évvel később Hippokratész, ókori görög orvos elsőként írta le a migrén hatására fellépő látászavarokat, közte a káprázást és az aurát. A 2. században a római sebész és dietetikus, Aretaiosz pontosította a diagnózist féloldalas fejfájásként, amelyet hányinger kísérhet, és a tünetek között hosszú idő eltelhet panaszmentesen.
A betegség nevét pedig a görög születésű, de rómaivá lett orvos-filozófus, Galénosz találta ki néhány évtizeddel később: a görög "hemikrania" szóból ered, amelynek jelentése "fél" (hemi) "koponya" (krania), ami latinul "hemigranea", majd ennek francia fordítása, a "migraine" (ejtsd: migrén) szó terjedt el. Az elmúlt háromezer évben se szeri, se száma a migrénes esetleírásoknak, akárcsak a kínzó fejfájás enyhítését célzó javaslatoknak. Ezúttal az Amerikai Migrén Alapítvány által összegyűjtött leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze.
Tévhit: A migrén csak egy fejfájás
A migrén sokkal inkább neurológiai zavar, amelyet az agy funkcionális, olykor strukturális eltérése okoz. A migrén az átlagos fejfájásnál általában sokkal erősebb, de néha nem is fáj a beteg feje. Kísérőtünetei közé tartozik a hányinger, fény-, szag- vagy hangérzékenység, vertigo (forgó irányú szédülés), látászavarok, zsibbadtság, gyengeség, és a betegnek gyakran nehezére esik a beszéd vagy az összpontosítás.
Tévhit: Minden fejfájás migrén
A fejfájásnak számtalan válfaja lehet. Az átlagos fejfájástól a migrén időtartamában, súlyosságában és a kísérő tüneteiben is különbözik.
Tévhit: A migrén az én hibám
Senki nem hibás a migrén kialakulásáért, amit genetikai véletlenek okoznak. Az adott migrénes rohamot kiváltó tényező többféle lehet, közte a stressz, a szorongás vagy a depresszió, egyszerűen lehetetlen mindet kontrollálni.
Tévhit: Minél több fejfájás-csillapítót veszek be, annál jobban fogom uralni a migrént
Sajnos a dózis növelése nemhogy nem mérsékli a migrénes fejfájást, de akár ronthatja is a beteg állapotát. Az akut migrének kezelésére ismétlődően bevett nagy mennyiségű gyógyszeradagok miatt később gyakrabban és súlyosabban jelentkezhet migrén, amelyet még nehezebb lesz enyhíteni.
Tévhit: A várandósok nem tehetnek semmit a migrén ellen
Noha egyes gyógyszereket valóban nem ajánlanak kismamák számára, mert károsíthatják az anyát és a magzatot, több biztonságos készítmény is elérhető. Ilyen esetben ajánlott egy neurológussal vagy fejfájás-specialistával átbeszélni a lehetőségeket.
Tévhit: A koffein okozza a migrént
Ez annyira nem igaz, hogy koffein található az egyik leghatékonyabb fejfájás-csillapítóban. Sok páciensnek a kávé vagy koffeines üdítőitalok (például a kóla) segítenek enyhíteni a panaszokat. A koffein akkor képes a migrén mérséklésére, ha tényleg csak szükséghelyzetben fogyasztjuk, máskülönben éppen a túlzott koffeinfogyasztástól fog megfájdulni a fejünk.
Tévhit: Speciális étrenddel gyógyítani lehet a migrént
Bizonyos ételek és italok nagy valószínűséggel súlyosbítják a jelentkező migrénes tüneteket, például az alkohol, a csokoládé, a sajt, valamint a glutént, a nátrium-glutamátot és hisztamint tartalmazó élelmiszerek. De olyan hosszú a potenciálisan migrént okozó ételek képzeletbeli listája, hogy ha mindet ki akarnánk zárni, nem lenne egészséges az étrendünk. Mivel mindenkinek másképp dolgozza fel a szervezete a tápanyagokat, nincs egységes "migrén elleni diéta". Rajtunk áll, hogy azonosítsuk azokat az ételeket, amelyek kiválthatják nálunk a migrént, és a kockázatos időszakokban elkerüljük ezek fogyasztását.
Tévhit: Minden migrén elleni táplálékkiegészítő biztonságos és hatékony
Egyes kutatások szerint bizonyos táplálékkiegészítők és gyógyhatású élelmiszerek valóban biztonsággal és hatásosan mérséklik a migrén megjelenésének gyakoriságát. Ilyen a riboflavin (B2-vitamin), a Q10-koenzim és a magnézium. A kezelőorvossal érdemes átbeszélni, hogyan érdemes ezeket szedni.
Tévhit: Ha nem látunk aurát, akkor az nem migrén
Egyáltalán nem igaz, mivel a migrén kialakulhat auralátás nélkül is. Az aura különbözhet a migrén bekövetkezte előtt fellépő egyéb látászavaroktól. Érdemes a jelentkező fejfájásokról és azok kísérőtüneteiről naplót vezetni.
Tévhit: Nincs az a gyógyszer, ami a migrénemet enyhíteni tudná
A fejfájás-specialisták elfogadják, ha a beteg úgy érzi, számára semmi nem csökkenti a kínzó fájdalmat. Kétségbeejtő helyzet lehet, ha azt hisszük, nincs más lehetőségünk, mint kivárni a tünetek enyhülését. Pedig a betegre szabott egyéni kezelési terv segíthet ebben, érdemes feltérképezni az újabb és hatékonyabb lehetőségeket.
