Bőrgyógyászatilag tesztelt? Ne legyen benne biztos!

Bőrgyógyászatilag, klinikailag vagy toxikológiailag tesztelt - jól hangzó, bizalomgerjesztő szavak. Azt sugallják; a krém, sampon, testápoló nem káros, és hat. Jót jelent, semleges állítás, netán csalóka hirdetés csupán, ami becsapja a vásárlót?

A bőrgyógyászati teszt ténye önmagában még nem zárja ki, hogy a vizsgálat nyomán az orvos véleménye esetleg lesújtó. Mit gondoljunk a "bőrgyógyászatilag tesztelt" termékekről? Hogy jobban eligazodhassunk a hangzatos címkék világában, a kozmetikai ipar és vizsgálatok kulisszái mögé Dr. Kemény Lajos, a szegedi egyetemi klinika bőrgyógyász professzora, a kozmetológiai kutató laboratórium vezetője segítségével pillanthatunk be.
Kozmetikumokba, legyenek azok hatóanyagok, konzerválószerek, illat-, fényvédő vagy vivőanyagok, csak olyan összetevők kerülhetnek, melyek szerepelnek az engedélyezett szerek listájában, az INCI-ben (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). Az összetevőket a mennyiség sorrendjében a csomagoláson fel is kell tüntetni. A CI 40 800 például ismert, természetes színanyag, a répa béta-karotinja. Allergenitás szempontjából a 0-4-es skálán 1-es besorolású, azaz nem, vagy csak elvétve okoz allergiát. A 4-es az erős allergéneket jelöli.

Hogyan válhat vadonatúj anyagból kozmetikai alapanyag?

"Egy olyan új vegyianyag, ami a sejtekkel kölcsönhatásba lép, és jó hatást fejt ki, nagy eséllyel gyógyszernek fog minősülni. Ha nem betegséget korrigál, csupán egészségmegőrző hatása van, kozmetikum válik belőle. Adott hatóanyag esetében nem egyszerű meghatározni, hogy gyógyszer vagy kozmetikum. Attól függ, mit állítunk róla"- avat be Kemény Lajos a részletekbe. "Ha egy adott hatóanyag egyszer gyógyszerként van forgalomban, már nem lehet belőle kozmetikum, fordítva viszont igen, kozmetikai hatóanyagból válhat gyógyszer."

Miért is fontos ez? Mert, a gyógyszerré váláshoz szigorúbbak az előírások, szükség van állatkísérletekre is, míg a kozmetikai szerek esetében nem. Sőt, 2013-tól az uniós direktíva be is szünteti a kozmetikai célú állatkísérleteket. Maradnak a kozmetikai tesztek, úgynevezett in vitro vizsgálatok, amikor nem élő szervezeten, hanem azok sejtes modelljeivel dolgoznak, végül pedig önkéntes kísérleti személyekkel tesztelik a kozmetikumokat. Attól azért nem kell tartani, hogy a kozmetikai vizsgálatok túl gyengédek, és veszélyes, mérgező szerek is átcsúsznak a szűrőn. Elvben ugyan lehet egy új anyag mérgező, de ez kiderül az in vitro teszteken is. Az "új" kozmetikai szerek általában nem vadonatújak, hanem bevált, engedélyezett gyógynövénykivonatok elkülönített, feldúsított alkotói. Az engedélyezett gyógynövénykivonat valamely összetevője önmagában is automatikusan engedélyezett lesz.

Mely vizsgálatok kötelezők, mit kell tenni a forgalmazáshoz, címkézéshez?

"Ha csak az engedélyezett listán szereplő anyagokból áll egy kozmetikum, máris eladható, de a "bőrgyógyászatilag tesztelt" címke nem kerül rá automatikusan, noha nyilvánvaló, hogy az engedélyezett listán szereplő anyagok átestek biztonságossági vizsgálatokon. Egy krém vagy sampon akkor is új terméknek számít, ha egy korábbi termékben csak a vivőanyagot változtatták meg másik engedélyezettre. Ettől függetlenül, ha az új összetételben nem vizsgálták, nem etikus ráírni, hogy "bőrgyógyászatilag tesztelt".

De nem itt van a probléma, hiszen a feliratot tényleg azok szokták használni, akik valóban megvizsgáltatták a terméküket. A csúsztatás inkább a tolerálhatósággal kapcsolatban fordulhat elő..."

Mérhető a bőrminőség?

Ma már kifinomult és alapos vizsgálatok állnak rendelkezésünkre. Az első csoport az úgynevezett tolerálhatósági vizsgálatoké, melyek célja megállapítani, hogy viseli el a bőr a kezelést, miként reagál rá, károsodik-e. Több napon át úgynevezett epicutan teszttel (ejtsd: epikután, a tesztnél a vizsgálandó anyagot ragtapasszal rögzítik a bőrfelszínre) vizsgálják, hogy a készítmény nem irritálja-e a bőrt azonnal, vagy bizonyos idő után, nem válik-e érzékenyebbé. Nézik, nem lesz-e a bőr pattanásos, zsírosabb vagy szárazabb, valamint kérdőíves módszerrel önkéntes tesztelők véleményét is begyűjtik.

A módszerek és technikák tekintetében vannak átfedések a második nagy csoporttal, a hatékonysági tesztekkel. Ezek azt hivatottak ellenőrizni, valóban úgy hat-e a kozmetikum a bőrre, ahogy ígérik. Pontosan mérhető a bőr rugalmassága, ráncossága, hidratáltsága, simasága, érdessége. A sima bőr hidratált, az érdes száraz. Hiteles vizsgálatához állandó sebességgel forgó kicsiny teflonfejeket helyeznek a bőrre. A sima bőr kevésbé, az érdes nagyobb súrlódást keltve jobban fékezi a forgást, ami mérhető.

A bőr zsírosságát tesztcsíkkal mérik, ami a bőrre helyezve a faggyútól átlátszóvá válik, mint a pecsétes füzetpapír. Az ún. zsírfoltfotometriával mérhető, mennyi fény képes áthatolni a tesztcsíkon. Ha több, a bőr zsírosabb. Mértéke pontos számokkal is megadható. Végső soron kideríthető, hogy egy készítmény csökkenti, vagy növeli a faggyútermelést.

Az egyik leggyakoribb vizsgálat az úgynevezett transzepidermális vízvesztést méri (TEWL = transepidermal water loss), a bőr hámrétegén keresztül távozó vízmennyiséget. Ha a bőr vízmegtartó-képessége romlik, az a bőr, illetve védelmi rendszerének károsodására utal. Ezen kívül mérhető, mennyire képes lélegezni a bőr a rákent krém alatt, vagy mennyire tud regenerálódni. A vizsgálatok hosszú távon történő, többszöri ismétlésével az is kiderül, mennyire tartós az elért hatás: csak órákig vagy akár napokig is számíthatunk javulásra.

Térjünk vissza a csúsztatáshoz...

"Tegyük fel, hogy van egy új termék, mondjuk, egy szemránckrém, amit sok - amúgy engedélyezett - szerből pakolnak össze. Ez attól még irritálhatja, allergizálhatja a bőrt. A cég el is végezteti a tolerálhatósági vizsgálatot. A trükk ott van, hogy a tolerálhatósági tesztet az önkéntesek hátára kenve végzik. Ha az anyag e vizsgálaton megfelel, már rá lehet írni, hogy bőrgyógyászatilag tesztelt, csak azt hallgatják el, hogy ez pusztán arra vonatkozik, hogy nem árt-e, nem irritálja-e a hát bőrét. Hogy a szem körüli, érzékenyebb bőr is ugyanúgy reagál-e, és valóban ránctalanít-e a krém, teljesen más kérdés, amit nem lehet tudni. Ha végeztek is hatékonysági tesztet, a vásárló nem derítheti ki, melyiket." - mondja Kemény professzor.

A klinikai vizsgálatoknál előírás, hogy a vizsgálati körülményeket, a nemzetközi előírások betartását - elsősorban a tesztszemélyek védelmében - helyi, etikai bizottságok ellenőrizzék, melyben orvosok, ápolók, papok, közéleti személyek vesznek részt. Ellenőrzik például, hogy megfelelően tájékoztatják-e a tesztszemélyeket, alkalmas-e a személyzet a vizsgálat elvégzésére, és még számtalan körülményt. A vizsgálati eredményeket pontosan dokumentálni kell, de laikus nem férhet hozzá a tesztek eredményeihez, ezek lényegében gyártási titkok. A termékeken csak az összetevők feltüntetése kötelező. A "bőrgyógyászatilag tesztelt" címkével tehát a tolerálhatóságot deklarálják, hogy nem károsak, a hatékonyságot nem. A csak gyógyszertárban kapható kozmetikai készítmények csupán annyiban mások, hogy igényesebb gyártási körülmények között készülnek, valószínűbb, hogy hatásosságra vonatkozó vizsgálat is áll mögöttük.

Allergizálhat, vagy sem?

Hazánkban is kaphatók a BDIH (Német Gyógyászati, Reformáru és Testápolószerek Gyártóinak Ipari és Kereskedelmi Szövetsége) tanúsítványával ellátott natúrkozmetikumok. Tényleg jobbak a csak természetes alapanyagokat tartalmazó kozmetikumok, kevésbé ártalmatlanok?

"Lehetséges, de nem feltétlenül. A natúrkozmetikumban például csak természetes konzerválószerek, antioxidánsok vagy antimikrobiális anyagok vannak, amiket a bőr jobban tolerálhat. Az allergenitás szempontjából például már nem biztos, hogy jobban járunk. Ez független attól, hogy natúrkozmetikummal van-e dolgunk."

Mit tartsunk a hipoallergén címkéről?

"Az allergia 'tanult mesterség'. Lehet, hogy egy adott anyag most nem csinál bajt, de öt év múlva allergizál, s az addig bevált kozmetikum helyett olyat kell majd választani, amiben az az anyag nincs benne. A bőrgyógyászatilag tesztelt termékek is okozhatnak irritációt vagy allergizálhatnak. A hipoallergén címke általában azt jelenti, hogy a kozmetikum csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek eddig nem okoztak allergiát, vagy bőrirritációs vizsgálatokban bizonyított, így kicsi az esélye, hogy allergizál. Ugyanakkor a hipoallergenitást nem kötelező, de nem is lehet teljes biztonsággal alátámasztani. Az allergiás reakció soha nem kizárt."

Megbízható cégek

A nevükre adó gyártók azt állítják, hogy a legszigorúbb, tudományos vizsgálatoknak vetik alá termékeiket, és a hatékonyságot is vizsgálják. Vajon hihetünk nekik?

"Azt kell mondjam, igen - válaszol Kemény Lajos. - Márkaneveket nem említhetünk, nyilván vannak kivételek, de a jó nevű cégek komoly klinikai hatékonysági teszteket végeznek. A teszteknek nincs kötelező listája, a gyártók maguk döntenek arról, melyeket végeztetik el. Van néhány nemzetközi cég, amely korrekt hatékonysági vizsgálatokkal is rendelkezik." A kozmetológiai kutatólabor vezetője elmondta, jó néhány nem is olyan nagy magyar céget is ismer, amely alapos munkát végez. Ilyen a velük együttműködő, kozmetikai termékeket gyártó szegedi cég is.

A "bőrgyógyászatilag" és a "klinikailag" tesztelt termékek között valójában nincs különbség. A szavak lényegében szinonimák, mivel a teszteket rendszerint bőrklinikákon igényesen végzik. Ha hangsúlyozzák, hogy "klinikai" vizsgálatok történtek, valószínűbb, hogy nem valami olcsó tesztről van szó. Az "olcsó" szó szerint is értendő, hiszen a klinikai bőrgyógyászati tesztek sokszor többszázezer forintot emésztenek föl, amit kicsi cégek nehezen engedhetnek meg maguknak. A Kemény Lajos vezette szegedi kutatólaboratórium kiváló fölszereltségű, Európa szerte kevés hasonló akad. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP támogatásából a DEAK (Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont) programja keretében a kozmetikai ipar és az egyetemi kutatás szoros együttműködése valósult meg, melynek köszönhetően a labor sok nemzetközi megbízással dicsekedhet. Konkrét kozmetikumok esetében csak akkor tudnak véleményt mondani, ha a teszteket náluk végeztették, de van rálátásuk a nemzetközi piac gyártóira, ismerik, mely cégek mögött áll komoly kutatólabor. A nevükre adó gyártók nem csak hogy készítenek hatékonysági vizsgálatokat, neves kutatók által vezetett fejlesztési csoportjaik a világ legjobb orvosi szaklapjaiban is publikálnak.

Ápold, és eltakar néhány évet!

Mi a helyzet az E-vitaminnal, az aloé-kivonattal, a búzacsíra-olajjal és a többi divatosan "formulának" nevezett anyaggal? Készültek-e hatékonysági tesztek, beszívódnak-e egyáltalán? "Vannak és hatnak is. Mégis: ha a bőrt folyamatosan ápoljuk, kenjük, majdnem mindegy, milyen teljesen ismeretlen nevű termékkel, biztos szebb, élettel telibb marad, kevesebb ránc lesz rajta. A bőr folyamatos ápolást igényel. Hogy milyen készítménnyel, az már csak árnyalatnyi különbséget jelent. Ha egy termék állítólag hirtelen attól lesz sokkal jobb, hogy beleraknak még egy hatóanyagot, afelől erős kétségeim vannak, főként, hogy tudományos igényességgel vizsgálták-e. Többnyire csak ugyanannyira jó az új, legfeljebb icipicit jobb" - mondja a bőrgyógyász szakember.

Ha kíváncsi, hat-e arckréme, vagy, hogy melyik az a krém, amelyik, ha csak leheletnyivel is, de jobbat tesz bőrének, válasszon ki arcán vagy testén egy-egy területet a jobb és bal oldalon, és kenje 4-6 héten át rendszeresen a két különböző krémmel. Sok sikert a házi bőrgyógyászati teszthez!

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +30 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban szerdán délelőtt sok napsütésre van kilátás, de közben elkezdődik a gomolyfelhő-képződés is.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag