80 százalékban a napfény miatt öregszünk

A vizsgálatba csaknem 300 nőt vontak be, akiknek a fele "napimádó", másik felük pedig kifejezetten kerüli a sugarakat. Az eredmények alapján az öregedés jeleinek, küztök a ráncoknak a négyötödét az UV-sugárzás okozza, ráadásul háromévente 2 százalékkal nő az arc károsodása.

A hosszú távú UV-kitettség a dohányzás , a betegségek és a stressz.

A című szakfolyóiratban megjelent felmérés viszont arra irányult, hogy csakis a napfény hatásait számszerűsítse. A 298 résztvevő nő közül mindannyian 30 és 78 év közöttiek voltak. Tizenkét szakértő vizsgálta az arcukról készült fotókat egy kijelzőn. Önkéntesek másik csoportja pedig ugyancsak megnézte a képeket, és becslésbe bocsátkozott az ábrázolt egyének korát illetően.

Világossá vált, hogy az UV-sugárzás hatása növekszik az évek múlásával. Ötvenéves kor után számottevő különbség mutatkozott a ráncok számára és a bőr állagára vonatkozóan: a napimádók idősebbnek tűntek a valódi koruknál. A tudósok kiszámolták az "UV-károsodás arányt", ami azt jelenti, hogy a napfény felelős a bőröregedési folyamatok 80,3 százalékáért .

Arra is rámutattak, hogy 80 százalékos károsodás mellett a nők a koruknak megfelelően néztek ki, ám azok, akiknek 82 százalék volt a károsodás, körülbelül 3 évvel idősebbnek tűntek - míg 78 százalékos károsodásnál 3 évvel fiatalabbnak.

"Eredményeink alátámasztják, hogy a napsugárzásnak fontos szerepe van az idő előtti öregedésben" - összegezték a L'Oreal párizsi Kutatási és Innovációs Központjának munkatársai.

Bőrünk legkülső, egyben legvékonyabb rétege a felhám. Osztódó sejtekből áll, amelyek folyamatosan pótolják a legfelső réteg külső behatások folytán elhalt sejtjeit. A felhámnál vastagabb az alatta található irha, amely kollagént, elasztikus rostokat, és szövetközti anyagokat tartalmaz. A kollagén adja a bőr szakítószilárdságát, az elasztikus rostok a bőr nyújthatóságát teszik lehetővé. A szövetközti tér kitöltéséért a szövetközti anyagok közül a hialuronsav felelős. Az irha védi és támasztja a benne található ereket, idegeket. Vastagsága 0,6 mm-től (szemhéj) 3 mm-ig (talp és tenyér) terjed. Támasztó, védő és párnázó szerepe a bőralatti zsírszövetnek is van, amely lazán köti a bőrt az alatta található struktúrákhoz. E réteg vastagsága függ a rassztól, a kortól, endokrin és tápláltsági állapottól. A testfelületen mindenhol megtalálható, kivéve a szemhéjakat, illetve a férfi nemi szerveket fedő bőrterületet. Izmok is vannak a zsírszövetben, továbbá vérerek és nyirokerek, illetve számos izzadtságmirigy és hajhagyma leér idáig.