- Te mindig hamarabb értesülsz mindenről, mint én – nézett az Apa kérdőn a feleségére -, történt valami?
– A Horpadt átverte, megcsalta a lányunkat – felelte az Anya szomorúan, mire az Apa felbődült. – Micsoda? Az az izomtalan férfiszégyen csalta meg a mi gyönyörű, manöken alakú lányunkat? Ne hülyéskedj!
Az Anya nem hülyéskedett, inkább szépen elmesélte, hogy Zsombor, a lányukkal egyidős, tizennyolc éves konzervatóriumi művészjelölt, aki a hegedű tanszakon jeleskedett, egy bulin "rácuppant" egy nála tíz évvel idősebb énekesnőre. És a lányuk hajnal felé, amikor már nagyon unatkozott az egyre gyérülő társaságban, rátalált a Horpadtra és a dús keblű énekesnőre. A tágas lakás hálószobájában, egy franciaágyon...
– Tudod, mi volt Adrienn számára a legmegalázóbb? – nézett az Anya kétségbeesve a férjére. – Az, hogy a Horpadt aludt, de a dúskeblű ébren volt. És fölényes mosollyal közölte a lányunkkal, hogy neki ez a gyönge "pasika" nem kell. Vigye, ha akarja! De azért figyelmeztette, hogy fiatal lányként nem érdemes erre a sovány-hiú csődtömegre hajtani, mert az ilyesféle fiúk-férfiak mellett csak tönkremenni lehet.
– Egy kurva oktatta a lányomat? – ordította az Apa, mire az Anya felnevetett.
– Miért nevetsz? – nézett rá a férje ámulva.
– Ó, csak azért, mert eszembe jut, hogy az esküvőnk előtt néhány héttel, Balatonkenesén, a Rózsabokor – vagy a fene tudja már, milyen nevű – diszkóban te is rácuppantál egy német lányra. Emlékszel?
– Naná, de én nem feküdtem vele franciaágyon!
– De szívesen feküdtél volna! Nem? – nézett gonoszul a férjére az Anya.
– Igazságtalan vagy – kiabálta az Apa. – Azóta eltelt húsz év, és én rendületlenül kitartok melletted, nagyon szeretlek, és még féltékeny is vagyok rád, mert te lassabban öregszel, mint én. Például én pocakot eresztettem, te pedig olyan géneket kaptál apádtól, hogy nem tudsz elhízni... Amúgy, tudod, ki kellene Adriennek? Egy olyan pasi, mint én! Egy férfias férfi. Igen, ha ilyet keresne, akkor hozzád hasonlóan boldog lenne, és nem aggódnánk miatta. Ráadásul nem állna égnek a hajam azoktól a nyálas anyámasszony katonáitól, akiket sorra bemutat nekünk. Arról már ne is beszéljek, hogy én az is tudom, mi a hűség...
– Mert te nagy mackó vagy, aki ahhoz is lusta, hogy megnézzen egy másik nőt – gondolta az Anya megbocsátó szeretettel, de ezt már nem mondta ki, inkább aggódva figyelte, hogy az Apa elindul Adrienn szobája felé. – Mit akarsz most a gyerektől? – kérdezte.
– Elmagyarázom neki, hogy milyen férfit keressen magának – felelte az Apa magabiztosan, közben az órájára nézett, hogy hány perce van a meccs kezdetéig arra, hogy ezt a problémát végérvényesen megoldja...
