A női szervezet változásai gyakran csendben, tünetek nélkül zajlanak, ezért kulcsfontosságú, hogy egy-egy szűrővizsgálattal időben fény derüljön egy esetleges komoly betegségre. Korai diagnózissal egyes női daganatok esetében akár 99 százaléknál is nagyobb lehet a túlélési esély, anélkül azonban akár néhány hónap alatt bele lehet halni. Mutatjuk, mikor hova fordulj, hogy időben kiderüljön, ha baj van.
Méhnyakrák
Kapcsolódó cikk
A méhnyakrák nem szimplán egy daganatos betegség, hanem mára jelentős népegészségügyi probléma: Magyarországon évente 1000-1200 új beteget fedeznek fel, és nagyjából 400 nő bele is hal. Annak ellenére rengeteg az áldozat, hogy korai felismeréssel és kezeléssel jelentősen javíthatók a túlélési esélyek, sőt akár teljes és végleges gyógyulás is elérhető.
Így derülhet ki még időben
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ háromévente meghívót küld ki azoknak a 25 és 65 év közötti nőknek, akik az elmúlt három évben nem jelentek meg méhnyakszűrésen. A levélben szerepelnek a szűrést végző nőgyógyászati szakrendelők és védőnői körzetek elérhetőségei (az egér görgőjével ezekre rá tudsz közelíteni), amelyeken időpontot kérhetsz a vizsgálatra. A méhnyakszűrésre invitáló meghívólevelet és az érvényes TAJ-kártyádat vidd magaddal a szakrendelőbe!
A nőgyógyászati daganatok edukációját zászlajára tűző Mályvavirág Alapítvány a méhnyakszűrést ennél gyakrabban: évente javasolja. Ez különösen annak fontos, akinek a családjában előfordult daganatos megbetegedés. Magánrendelőben a szűrővizsgálat menete ugyanúgy zajlik, mint a népegészségügyi, behívásos szűrés esetén. A magánrendelőkben viszont ennek költségét neked kell állnod, az árak praxisonként változnak.
A szűrés menete
A méhnyakszűrés során a nőgyógyász vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, és kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek – gyulladás vagy fertőzés – észlelésére is alkalmas. A mintavétel maximum kellemetlen lehet, fájdalommal azonban nem jár, pár csepp vérzés viszont utána előfordulhat.
A citológiai alapú kenetvétel általában az elsődleges szűrés, de kérhetsz vagy felajánlhatnak HPV alapú szűrést is, amely már a rákot megelőző állapotról is adhat felvilágosítást. Míg a citológiai kenetvételt évente, a HPV-tesztet – amennyiben annak eredménye negatív – 3-5 évente elég elvégeztetni.
Ha pozitív lett a HPV-teszt
A pozitív teszt azt igazolja, hogy a HPV valamely magas kockázatú típusa jelen van a szervezetedben. Mégsem szabad kétségbe esni az eredmény láttán: ez nem azt jelenti, hogy rosszindulatú daganatod van, és az sem mondható biztosra, hogy a későbbiekben ki fog alakulni a tumor. Az viszont bizonyos, hogy ilyen esetben a méhnyakrák kialakulásának kockázata nagyobb, mint azoknál, akikben a HPV nincs jelen.
- Első lépésben konzultálj az orvosoddal! Ő segít értelmezni, milyen típusú HPV-t azonosítottak, illetve megállapítja, hogy szükségesek-e további vizsgálatok.
- Kezeld az elváltozásokat! A HPV okozta elváltozások kezelésére a patikákban vény nélkül is elérhetőek olyan hüvelyi készítmények, amelyek megvédik a hüvelyhám felületét a kórokozók megtelepedésétől és elszaporodásától. Segítségükkel az enyhébb stádiumú méhnyaki elváltozások vissza is fejlődnek, kúraszerű használatuk pedig elősegítheti a hámképződést, illetve az egészséges intimflóra kialakítását és fenntartását.
- Figyelj a megfelelő intimhigiéniára! A rendszeres tisztálkodás persze nagyon fontos, de ezt sem szabad túlzásba vinni. Az illatos szappanok, tusfürdők, illetve az intimhigiéniás termékek túlhasználata megboríthatja a hüvelyflóra természetes egyensúlyát.
- Erősítsd az immunrendszered! Az esetek túlnyomó többségében a szervezet magától is képes megküzdeni a kórokozóval, de te is segítheted a tudatos táplálkozással, a C-, és a D-vitamin pótlásával, illetve a rendszeres testmozgással.
- Ne felejtsd a szűrővizsgálatokat! Amennyiben magas kockázatú HPV-törzset azonosítottak a szervezetedben, kiemelten fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat is. Évente egyszer mindenképpen keresd fel a nőgyógyászod, bizonyos kockázati tényezők fennállása esetén azonban ennél gyakoribb ellenőrzést is indokoltnak tarthat az orvos.
Előzd meg a bajt!
A méhnyakrák esetében kiemelt szerepe van a humán papillomavírus okozta fertőzésnek, ennek megelőzése céljából már hazánkban is elérhető a védőoltás. Az általános iskola hetedik osztályában a szülők ingyenesen kérhetik gyermekeik számára a vakcinát.
Emlőrák
Kapcsolódó cikk
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, amelybe nagyjából kétezer nő hal bele évente Magyarországon. Jó hír azonban, hogy a korai diagnózissal több mint 99 százalékban gyógyítható.
Első lépés: önvizsgálat
A megelőzés fontos része az önvizsgálat. Ezt havonta egyszer, lehetőleg mindig ugyanakkor végezd, mégpedig a menstruáció utolsó napját követő hetedik napon, amikor az emlő a legpuhább. A klimaxot követően már elég csak a hónap egy bizonyos napját megjegyezni, ezt bármihez kötheted, lehet például a hónap első vagy utolsó napja.
Természetesen nem minden csomó jelent rákot. Az emlő fiatalkorban a nagyobb mennyiségű mirigyállomány, később pedig a jóindulatú elváltozások vagy a zsírszövet miatt lehet csomós tapintású. Ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat – még terhesség és szoptatás alatt is –, és ha új csomót, vagy addig nem tapasztalt elváltozást észlelsz (például befelé forduló mellbimbót, váladékozást), keresd fel a hozzád tartozó emlőszűrő központot, vagy a háziorvosod, aki elirányít a megfelelő helyre!
Második lépés: mammográfia
A 45 és 65 év közötti nők kétévenként levélben kapnak meghívót a mammográfiás emlővizsgálatra. Ebben szerepel a vizsgálat helye és ideje, vagy az időpont kérésére, illetve módosítására szolgáló telefonos elérhetőség. Ha van érvényes TAJ-számod, és a korábbi szűrésed óta már eltelt két év, mégsem kaptál behívólevelet, akkor erre a címre írj: szuresiranyitas@nnk.gov.hu. Ha a rizikócsoportba tartozol, vagyis ha
- korán jelentkezett a menstruációd, vagy későn következett be a klimaxod (hosszú ideig tartó termékeny ciklus);
- előfordult a családodban emlő-, petefészek-, vagy bélrák;
- nem szültél, nem szoptattál;
- korábban volt jóindulatú emlőelváltozásod vagy emlődaganatod;
- zsírdús étrendet követsz, túlsúlyod van;
- gyakran fogyasztasz alkoholt;
- dohányzol; illetve
- hormonpótló kezelést kapsz, akkor
lehetőleg évente egyszer keresd fel azt a szűrőközpontot, ahová a lakóhelyed szerint tartozol, de a vizsgálatok gyakoriságát minden esetben egyénileg kell mérlegelni.
Így zajlik a vizsgálat
A mammográfiás központba vidd magaddal a meghívólevelet, TAJ-kártyádat, illetve – ha vannak – korábbi mammográfiás felvételeidet és emlővizsgálati leleteidet is! A szűrőállomáson először feltesznek majd néhány kérdést, például hogy vannak-e panaszaid, előfordult-e a családodban emlő- vagy bármilyen daganat, van-e valamilyen alapbetegséged, szoptattál-e, illetve kapsz-e valamilyen hormonpótló kezelést.
A szűrés első lépése a tapintásos vizsgálat, amely teljesen fájdalommentes. A mammográfiát végző szakasszisztens ehhez megtapintja a melleket és azok környezetét, majd a hónaljakat és a kulcscsont feletti árkokat is. Ezután a mammográfiás készülék elé kell állnod, amely mindkét emlőről kétirányú röntgenfelvételt készít. Fontos tudni, hogy a megfelelő minőségű kép elkészítéséhez a melleket össze kell nyomni, ez kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas, a felvétel elkészítése ráadásul mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Azért van erre szükség, mert az emlőkről egyenletesen éles, tiszta képet kell készíteniük a kiértékeléshez. (Ha mellimplantátumod van, az sem jelent akadályt, ebben az esetekben egyéni paramétereket állítanak be a mammográfon.)
A mammográfiás felvételeket egymástól függetlenül két radiológus értékeli. Panasz, gyanús tünet esetén, vagy a mammográfián látható elváltozás tisztázására emlő-ultrahangvizsgálatot is végezhetnek. Az eredményt a vizsgálatot követően kapod kézhez, vagy az EESZT felületén találod meg. Ha minden rendben, két év elteltével ismételten szűrővizsgálatra fognak hívni.
Ha az eredmény pozitív
Számos esetben olyan elváltozás látható a felvételeken, ami miatt további vizsgálatok elvégzését tartják indokoltnak. Ezeknek az elváltozásoknak csak a töredéke bizonyul később rosszindulatú daganatnak. A kiegészítő vizsgálat lehet újabb röntgenfelvétel, ultrahangvizsgálat, a pontosabb diagnózis felállítása érdekében esetleg egy vékony tűvel mintavételre is sor kerülhet a kérdéses területből.
