A nyári vagy fotokémiai szmogot Los Angeles-i szmognak is nevezik. Kialakulásához a közúti közlekedésből és az iparból származó szennyezőanyag-kibocsátás, a hosszú és tartós nagy légnyomású időszakok: anticiklon és szélcsend, a szélcsatornák hiánya járulnak hozzá. A közlekedésből származó nitrogén-dioxid a fény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné, ózon jön létre, mely a nyári szmog egyik fő veszélye. Jellemző ilyenkor, hogy a levegő sárgásbarnává válik, a látótávolság lecsökken.
Az ózon veszélyei
Az ózon kedvező hatású a sztratoszférában - a légkör 10-50 km közötti tartományában -, mert megvéd minket a káros UV-sugárzástól, ám ha a napsugárzás hatására megnő a koncentrációja a felszín közeli légrétegben (troposzférában), már van mitől tartanunk, mert az ózon:
- irritálja a szemet, a nyálkahártyát és a tüdőszövetet
- légúti gyulladást, allergiát, asztmát, tüdőödémát okoz
- csökkenti a tüdőkapacitást
- gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló-képességet
- fáradékonyság
- károsítja a genetikai állományt
- 0,5 milligramm/köbméter koncentráció fölött már légzészavart, mozgászavart idéz elő, és rontja a szellemi teljesítményt
- súlyosbítja az asztmások és pollenallergiás betegek tüneteit
A szálló por veszélyei
A szálló por magas koncentrációjának jól látható jele, hogy már szürkére színezte a belváros házfalait. A szálló por nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskék bejutnak légzőszerveink legmélyére is, és a legkülönbözőbb szennyezőanyagokat tartalmazzák (kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet), ezek egy része rákkeltő.
Nincs olyan alacsony koncentrációja a szálló pornak, ami nem károsítja az egészséget, állapította meg a WHO. Csak a fővárosban évente közel kétezer ember hal meg idő előtt a levegő porszennyezettsége miatt, a megbetegedések száma eléri a százezret, az asztmás megbetegedések száma Budapesten az utóbbi évtizedekben a tízszeresére nőtt. A fővárosiak átlagosan három évvel is kevesebbet élnek a szállópor-szennyezés miatt. A szálló por:
- irritálja a nyálkahártyát, köhögést, nehéz légzést okoz
- gyulladásokat, vérrögösödést vált ki
- asztmát, krónikus légcsőhurutot okozhat
- szív-és érrendszeri megbetegedésekhez vezet
- közrejátszik a tüdőrák kialakulásában
A szmog szerepe a daganatok kialakulásában
A levegőszennyeződés az emberre nézve közvetlen egészségkárosító hatású, de a szennyező anyagok a növényeken is feldúsulnak, vagy táplálék útján, növényevő állatok húsának, tejének fogyasztásával is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, indirekt módon hozzájárulva betegségek, rosszindulatú daganat kialakulásához.
A leginkább veszélyeztetettek az idősek, a légzőszervi megbetegedésben szenvedők és az immunbetegek. WHO becslése szerint az összes rákmegbetegedések legalább 75-80 százalékát veszélyes ipari környezetszennyezés váltja ki. A környezetünkben előforduló fémek egy részének jellemző tulajdonsága, hogy rákkeltő hatásuk lehet. Közös jellemzőjük, hogy gőz, gáz és por útján a légutakba kerülve fejtik ki legerősebben toxikus hatásukat. Közismert a PVC szerepe a májrák kialakulásában. A víz tisztításához klórból egyéb szennyeződéssel kölcsönhatásban lépve kloroform keletkezik, mely májrákot okozhat.
Mivel a daganatos megbetegedések kialakulása számtalan tényezőre vezethető vissza, arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy valamely, a szmogban előforduló anyag egyértelműen felelős a tumorokért – mondja Megyery Éva belgyógyász-onkológus. - A mérési adatok ma Magyarországon egy-egy toxikus anyagra vonatkoznak, de mivel ezek a légkörben együttesen jelennek meg, feltehető, hogy egymást erősítik, és hozzájárulnak megbetegedések kialakulásához.
Lehet védekezni?
A szmogtól tipikus allergiás tüneteink lesznek: gyulladás, tüsszögés, köhögés, fulladás, asztma, a kötőhártyán megtapadva szemviszketés. A szmog ellen védekezni csak úgy tudunk, ha elkerüljük, például a természetbe menekülünk a városból. A dohányosoknak még nehezebb kímélni a tüdejüket, hiszen amúgy sem vigyáznak rá túlzottan, a szennyezett levegő pedig csak ront a helyzeten.
Mivel az asztmások tünetei súlyosbodnak szmogban, szedjék rendszeresen a gyógyszerüket, és ha tehetik, tartózkodjanak tiszta levegőn. Próbálják ki a barlangterápiát, hogy légútaik végre fellélegezhessenek.
