Nem is olyan rég még fel kellett készülni arra, hogy ha fáj a fog, akkor az orvos azonnal fogót ragad. Ma súlyosabb oka van, ha "halálra ítél" egy fogat a szakember, de az esztétikus pótlásra akkor is van mód, nem is egy.
Húzni csak a végső esetben!
Sokszor még egy elszuvasodott fogcsonkra is építhető korona. A cél mindig a fog megmentése és korrekciója, de nem mindenáron! Ha az ítélet húzás, akkor olyan fogról van szó, amely gócbetegséget okozhat a szervezet távolabbi területein. A gócbetegségek tíz százalékának hátterében ugyanis foggyulladások állnak, akár egy tökéletesnek látszó gyökértömött fog is okozhatja a galibát: lehetséges, hogy a fogat tünetmentessé teszi az orvos, a góc mégsem szűnik meg. A vér- és nyirokárammal a szervezet távoli szerveihez is eljut a gyulladás, így nem ritka ilyenkor a szívbetegség, a reuma vagy a hajhullás. A koraszülések tíz százaléka mögött szintén elhanyagolt fogágybetegség húzódik meg. Ha a szervezetben egyéb gyulladás nem mutatható ki, a gócot nagy eséllyel a beteg fog okozza, így jobb eltávolítani. Nem igaz viszont, hogy ha duzzadt és gennyes az íny, az minden esetben húzásra ad okot.
Miért kell pótolni a fogat?
A beteget elsősorban esztétikai okból zavarja a foghiány, de nem csupán emiatt érdemes a fogpótlás mellett dönteni. Már egyetlen fog elvesztésével is felbomlik az egész rágóapparátus egysége! A hiányzó fog feladatát a szomszéd fogak veszik át, ez a túlterhelődés kockázatával jár. A fogak elmozdulása és vándorlása is komoly problémához vezethet.
A fogpótlás lehetőségeit sok minden befolyásolja: a beteg neme, kora, foglalkozása, a hiányzó fogak száma és elhelyezkedése, a szomszéd fogak, az íny állapota, és természetesen a pénztárca.
Rögzített fogpótlások
In-lay - lenyomat alapján készített szilárd tömés. A fogorvos csiszolással készíti elő a fogat, majd lenyomatot vesz. Ennek alapján készíti el az in-layt, amit aztán a fogba ragasztanak. Készülhet kompozitból, kerámiából, aranyból. Modern tömőanyaggal a letört fogrész fúrás nélkül is pótolható. Speciális ragasztóval rögzítik a tömőanyagot a maradék fogszövethez.
Héj - esztétikai pótlás. Akkor használják, ha a fog alakján, hosszán vagy színén szükséges változtatni. Készülhet a rendelőben tömőanyagból, vagy csiszolás után lenyomat segítségével.
Korona - a sérült fogat koronával lehet megóvni a külső erőhatásoktól. Ilyenkor a lecsiszolt fogat teljesen beborítja a korona.
Híd - segítségével úgy pótolják a hiányzó fogat, hogy a szomszédos fogakat is lecsiszolják.
Implantátum - az implantáció műgyökér-beültetést jelent. A fogat csavar segítségével rögzítik a csontban, így az stabilitását, funkcióját és esztétikumát tekintve is megegyezik az eredeti foggal. Az implantátumhoz nincs szükség egészséges fog lecsiszolására, illetve hátsó hiányzó fogak esetén fogsor helyett lehetőség van rögzített hidat készíteni. Csak egészséges fogmederbe helyez implantátumot az orvos: gyulladás, fogágybetegség kizárja a beavatkozást. Előzőleg a fogkövet is el kell távolítani.
Az implantáció többlépcsős folyamat, türelmet és komolyabb anyagi áldozatot igényel. Az implantátumokat ambuláns műtéttel helyezik a csontba. A becsontosodás 3-6 hónap, ezután következik a végleges felépítmény elkészítése és beültetése. A beavatkozás helyi érzéstelenítésben, ritkán altatásban történik.
Kivehető fogpótlások
Ezek között is találunk részleges típusokat, teljes pótlás akkor szükséges, ha az összes fog hiányzik. A részleges pótlásokat az egészséges fogakhoz rögzítik, sokféle rejtett, nem látható rögzülési mód közül válogathatunk.
Kombinált fogpótlások
A kivehető és a fix pótlások együttesét nevezik így. Ilyenkor a saját fogakat megkoronázzák, hidat készítenek, és ehhez rögzítik a kivehető protézist.
Átmeneti megoldások
Ha hosszabb időt vesz igénybe a végleges pótlás elkészülése, úgynevezett "inmediat" fogpótlásra kerülhet sor. Ha nem kell sürgősen kihúzni a rossz fogat, előtte mintát tud venni a fogorvos, annak alapján elkészíti a technikus az ideiglenes pótlást. Mire sor kerül a beavatkozásra, elkészül az átmeneti fogpótlás.
Fontos a megelőzés
A fogakat általában sérülések, fogszuvasodás, valamint fogágybetegségek miatt veszíthetjük el. Utóbbiakat azonban megelőzhetjük. A helytelen táplálkozási szokások, a sok cukor, a savban gazdag ételek fogyasztása, a rossz szájhigiénia miatt szuvasodik el általában fog, de a genetikai hajlam sem zárható ki. A genetikai okból létrejött betegségeken kívül azonban a legtöbb elkerülhető napi néhány perces rutinnal: rendszeres fogmosással, egészséges táplálkozással és folyamatos fogorvosi ellenőrzéssel.
A fogágybetegségekre a vérző fogíny irányíthatja rá a figyelmet. Remek készítmények kaphatók a vérzés megszüntetésére, ha ezek nem segítenek, a fogorvos gyulladáscsökkentő szerekkel gyógyítja meg a betegséget. A fogkő és a fogágybetegségek kialakulása között szoros összefüggés van. A fogkő nemcsak esztétikailag zavaró, hanem súlyos fogágybetegségek elindítója is lehet. Ha a fogkövet nem távolítjuk el, akkor az íny idővel visszahúzódik, elsorvad. A gyulladás a foggyökerek mentén fokozatosan ráterjed az állkapocscsontokra, és a fogak meglazulnak, mozogni kezdenek, kopogtatásra, hidegre, melegre érzékenyekké válnak.
A dohányzás sem kíméli a fogakat. A cigarettázók körében ötször nagyobb a fogíny és a fogágy gyulladásának kockázata, így a fogaikat is nagyobb valószínűséggel veszítik el.
