Több mint kétszáz éve kevés orvos gondolta volna, hogy a természetben előforduló erős mérgekkel is lehetséges gyógyítani – persze kicsit más formában. A homeopátia születése Samuel Hahnemann orvos-vegyész nevéhez fűződik. A kínafa kérgének hatásáról szóló gyógyszerészi munka fordítása során nem értett egyet az abban leírtakkal. Ezt az anyagot akkoriban a malária kezelésére használták. Vizsgálatához egészségesen szedett be a szerből terápiás dózist. Meglepődve tapasztalta, hogy az pontosan a betegség tüneteit váltja ki az egészséges szervezetben. Ekkor jött rá az alapelvre, hogy a hasonló a hasonlóval gyógyítható. Később különleges eljárással, lépcsőzetesen hígította a szereket.
Mit súg az anyag?
A homeopátiás szerek főként növényi, ásványi és állati eredetű anyagokból készülnek, egy részük anyagi formában egyértelműen mérgező. Ezek a homeopátiás eljárásnak köszönhetően elveszítik ártalmas jellegüket, és éppen ellenkezőleg hatnak, felébresztik testünkben az életerőt.
Mivel a golyócskák természetes anyagokat tartalmaznak, úgy tűnik, szervezetünk képes értelmezni a bennük hordozott információt. Így a klasszikus homeopátiában az egyetlen alkalommal adagolt, jól kiválasztott szer akár hónapokig kifejti hatását. Mintha csak "megsúgná" szervezetünknek, mit kell tennie, hogy helyreállítsa a zavart, és beindítsa öngyógyító folyamatait – véli dr. Horti Ilona homeopátiás orvos.
Már egy kevés is elég
A homeopátiát leggyakrabban érő kritika, hogy ellentmond a megszokott gyógyszeradagolás törvényeinek. A készítményeket lépcsőzetesen hígítják, ám minél kevesebb bennük a kiinduló anyag, annál erősebben és mélyebben hatnak. A nagyobb potenciával rendelkező szerek, melyeket gyógyszertárakban általában nem vásárolhatunk meg vény nélkül, kevesebb anyagot tartalmaznak, mint a kisebb potenciájú golyócskák.
"Egy egyszerű példából megérthetjük, miért működik a tapasztalati úton született módszer. Egy vastag könyvet elemezhetünk anyagi mutatói alapján, például aszerint, hogy mennyi festéket vagy papírt használtak fel nyomtatásához. A számok azonban sokszor mit sem érnek, a lényeget úgy tudhatjuk meg, ha elolvassuk a művet. Hasonlóan, sokszor az orvoslás hatékonysága sem a bevitt anyag mennyiségén múlik" – magyarázza el a doktornő.
Közös gyökerek
Szintén jellegzetes, de nem minden esetben tapasztalt jelenség a tünetek átmeneti felerősödése. "Úgy is tekinthetünk erre, hogy a szervezetünk jelzi, valami nincs rendben, de ugyanezeket a tüneteket értelmezhetjük úgy is, hogy erősebben küzd a betegség ellen, tehát sikeresen beindult a gyógyulási folyamat."
A homeopátia ilyen szempontból eltér a klasszikus orvoslástól, gyökereik mégis közösek. "Megfigyeljük a beteg alkatát, temperamentumát, mint ahogyan azt a hagyományos orvoslásban is gyakran teszik – mondja dr. Horti Ilona. - A vizsgálatnak egy hosszú beszélgetés is a része. A konkrét tüneteken kívül érdekes a homeopátiás orvos számára, milyen hatásokra változnak a panaszok, lelkileg hogyan érzi magát a beteg. Különösen fontos lehet ez az információ a megfelelő alkati vagy tüneti szer kiválasztásában."
