Anyagcsere-betegségek : Wilson-kór
Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket. A veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek alapja, hogy enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás következtében nem megfelelő a szervezetbe bejutott tápanyagok átalakítása. Így bizonyos nem kívánatos anyagok felhalmozódnak, míg mások, amelyek a szervezet működése szempontjából fontosak, nem képződnek.
Wilson-kór tünetei és kezelése
Mi a Wilson-kór?
A Wilson-kór autoszómális recesszív módon öröklődő betegség, melynek lényege a rézionokat szállító cöruloplazmin nevű vérfehérje veleszületett hiánya, melynek következtében a réz nem tud az epével kiválasztódni, helyette a főként a májban, illetve más szervekben (idegrendszerben) halmozódik fel.
Tünetek
Ennek következtében májzsugorodás és központi idegrendszeri károsodás jön létre.
A Wilson-kór előfordulása
A Wilson-kór ritka, veleszületett rendellenesség. A rendellenesség Európában, ezen belül Dél-Olaszországban, Szicíliában a leggyakoribb, de bármely népcsoportban előfordulhat. A betegség 40 éves kor alatt mutatkozik meg. A gyermekkori Wilson-kór 4 éves kor táján kezdődik.
A Wilson-kór okai
Ha mindkét szülőnek hibás a cöruloplazmint kódoló egyik génje, akkor az utódokban a betegség az autoszómális recesszív öröklődés szabályainak megfelelően 25%-os valószínűséggel jelenik meg. A beteg szülő tehát közvetlenül nem örökíti át a betegséget gyermekeire, hacsak a másik szülő nem beteg vagy egészséges hordozó. A betegség létrejöttében környezeti tényezők nem játszanak szerepet, az ok a hibás gének együttes előfordulása az ember genetikai anyagában.
A Wilson-kór diagnózisa
Szemészeti vizsgálat alkalmával kimutatható a Kayser-Fleischner-gyűrű, ami egy rozsdabarna elszíneződés a szivárványhártya körül.
Fizikális vizsgálattal tapintható a máj és lép megnagyobbodása.
Neurológiai vizsgálattal a Parkinson-szindrómára jellemző ataxia (a mozgáskoordináció zavara), tremor (izomremegés), izommerevség (rigiditás), értelmi lelassulás (bradifrénia) igazolható.
Laboratóriumi vizsgálatok:
- Mérik a vérszérum cöruloplazmin szintjét.
- Alacsony szérum rézszint jellemző a betegségre, miközben a vizelet rézszintje magas.
- A vérkép vérszegénységet, csökkent fehérvérsejt-számot mutathat.
- Jellemző az alacsony szérum húgysavszint.
- Kóros májfunkcióra utal a májenzimek és bilirubin emelkedett, valamint a szérum albumin alacsonyabb szintje.
Radiológiai vizsgálatok: Hasi CT-vel vagy MRI-vel a májzsugorodás igazolható.
Májbiopszia: A májból tűvel történő szövetmintát vesznek, ebben a falósejtekben mikroszkópos vizsgálattal kimutatható a lerakódott réz.
Génvizsgálat a Wilson-kórra specifikus ATP7B gén mutációjának kimutatására irányul. A vizsgálat a hétköznapi rutin számára még nem elérhető. A méhen belül jelenleg nem mutatható ki a Wilson-kór.
A Wilson-kór tünetei, kórlefolyása
Az első tünetek rendszerint 4 és 30 éves kor között jelentkeznek. A gyermekekre a májkárosodás, májgyulladás tünetei jellemzők, a felnőttkorban a neurológiai tünetek - beszédzavarok, végtagremegés, nyelési és mozgászavarok, stb. - lesznek hangsúlyosabbak.
A májban lerakódó réz májzsugorodáshoz vezet, ezért a nem időben felismert Wilson-kór halálos. A szem szaruhártyájának szélein jellegzetes elszíneződés, az úgynevezett Kayser-Fleischer-gyűrű látható, amely tulajdonképpen a réz lerakódásának nyoma, és a betegek 75%-ánál látható.
A Wilson-kór legjellegzetesebb tünetei a következők:
- A has megnagyobbodása (hasi disztenzió),
- Lépmegnagyobbodás (splenomegalia),
- Sárgaság (icterus),
- Vérhányás (haematemesis),
- Gyengeség,
- Az alkar és a kezek remegése (tremor),
- Az izomtónus fokozódása,
- Lassú, nehezen kontrollált, kiszámíthatatlan és akadozó mozgás (ataxia),
- A nyak, a fejizmok és a karok gyengesége,
- Nehéz beszéd, gyenge artikulálás,
- Érzelmi és viselkedési problémák,
- Zavartság, delírium,
- Értelmi leépülés ( demencia).
A tünetek nagyon hasonlóak az idült májbetegséggel szövődött Parkinson-szindrómához, ami arra enged következtetni, hogy a réz lerakódása elsősorban az agytörzs azon területeinek pusztulását okozza, ahol a dopamin nevű ingerületátvivő anyag termelődik. A betegség jellemzően tanulási és viselkedési zavarokkal kezdődik, a beteg életkilátásait azonban a májzsugorodás súlyosbodása határozza meg.
A Wilson-kór kezelése
A kezelés célja a vér és szövetek réztartalmának csökkentése és a tünetek, szövődmények célzott kezelése. A rézfelszívódás csökkenthető szájon át adott cink-acetát és rézszegény diéta segítségével. A trientin és a penicillamin gyógyszer-hatóanyagok a vérben kötik meg a rezet, és segíti annak ürülését a vizelettel. A kezelésnek egész életen át tartania kell.
A Wilson-kór gyógyulási esélyei
A Wilson-kór gyógyíthatatlan betegség, ma megfelelő gondozás az élet hosszának és minőségének javítására elegendő. A Wilson-kór a nem végzetes esetekben is súlyos rokkantsághoz vezet.
A Wilson-kór megelőzése
A megelőzés egyetlen lehetősége a genetikai tanácsadás. Ennek során, ha az egyik gyermeknél már fordult elő Wilson-kór, a másiknál 25%, tehát igen magas a kockázat. Az újabb tragédia megismétlése idegen ondóval történő mesterséges megtermékenyítéssel kerülhető el. Ha ez a házaspár számára nem elfogadható, marad az adoptáció. Természetesen a házaspár dönthet úgy is, hogy felvállalják a 25%-os kockázatot. Döntésüket minden esetben tiszteletben kell tartani.
A rézszegény diéta lényege a gomba, diófélék, csokoládé, aszalt gyümölcs, máj és tengeri ételek kerülése. Fontos, hogy a háztartásból minden réztartalmú edényt, evőeszközt, vízcsapot, stb. távolítsunk el a beteg környezetéből. Az egészséges ivóvíz pontos ionösszetétele bármelyik jó minőségű ásványvíz címkéjén fel van tüntetve, a szükséges sók pedig a patikákban beszerezhetők.
Mivel a vízvezetékek nagyon sok helyen rezet tartalmaznak, sokan javasolják olyan víz fogyasztását, mely desztilálással, majd a rezet nem tartalmazó sók visszapótlásával készül, így alkalmas fogyasztásra.
Jól kontrollált betegség esetén a Wilson-kóros nő szülhet, de figyelembe kell venni a penicillamin súlyos magzatkárosító hatását. Alkalmazása mellett a kötőszövetek nem fejlődnek ki rendesen, kórosan laza bőr ("cutis laxa") jön létre a magzatnál. A kötőszöveti elégtelenségnek számos súlyos következménye is lehet (pl. szívbillentyű hibák, a bél- érfalak zsákszerű kiboltosulásai (divertikulumok, illetve aneurizmák), stb.).
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
