Anyagcsere-betegségek : Wilson-kór
Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket. A veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek alapja, hogy enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás következtében nem megfelelő a szervezetbe bejutott tápanyagok átalakítása. Így bizonyos nem kívánatos anyagok felhalmozódnak, míg mások, amelyek a szervezet működése szempontjából fontosak, nem képződnek.
Wilson-kór tünetei és kezelése
Mi a Wilson-kór?
A Wilson-kór autoszómális recesszív módon öröklődő betegség, melynek lényege a rézionokat szállító cöruloplazmin nevű vérfehérje veleszületett hiánya, melynek következtében a réz nem tud az epével kiválasztódni, helyette a főként a májban, illetve más szervekben (idegrendszerben) halmozódik fel.
Tünetek
Ennek következtében májzsugorodás és központi idegrendszeri károsodás jön létre.
A Wilson-kór előfordulása
A Wilson-kór ritka, veleszületett rendellenesség. A rendellenesség Európában, ezen belül Dél-Olaszországban, Szicíliában a leggyakoribb, de bármely népcsoportban előfordulhat. A betegség 40 éves kor alatt mutatkozik meg. A gyermekkori Wilson-kór 4 éves kor táján kezdődik.
A Wilson-kór okai
Ha mindkét szülőnek hibás a cöruloplazmint kódoló egyik génje, akkor az utódokban a betegség az autoszómális recesszív öröklődés szabályainak megfelelően 25%-os valószínűséggel jelenik meg. A beteg szülő tehát közvetlenül nem örökíti át a betegséget gyermekeire, hacsak a másik szülő nem beteg vagy egészséges hordozó. A betegség létrejöttében környezeti tényezők nem játszanak szerepet, az ok a hibás gének együttes előfordulása az ember genetikai anyagában.
A Wilson-kór diagnózisa
Szemészeti vizsgálat alkalmával kimutatható a Kayser-Fleischner-gyűrű, ami egy rozsdabarna elszíneződés a szivárványhártya körül.
Fizikális vizsgálattal tapintható a máj és lép megnagyobbodása.
Neurológiai vizsgálattal a Parkinson-szindrómára jellemző ataxia (a mozgáskoordináció zavara), tremor (izomremegés), izommerevség (rigiditás), értelmi lelassulás (bradifrénia) igazolható.
Laboratóriumi vizsgálatok:
- Mérik a vérszérum cöruloplazmin szintjét.
- Alacsony szérum rézszint jellemző a betegségre, miközben a vizelet rézszintje magas.
- A vérkép vérszegénységet, csökkent fehérvérsejt-számot mutathat.
- Jellemző az alacsony szérum húgysavszint.
- Kóros májfunkcióra utal a májenzimek és bilirubin emelkedett, valamint a szérum albumin alacsonyabb szintje.
Radiológiai vizsgálatok: Hasi CT-vel vagy MRI-vel a májzsugorodás igazolható.
Májbiopszia: A májból tűvel történő szövetmintát vesznek, ebben a falósejtekben mikroszkópos vizsgálattal kimutatható a lerakódott réz.
Génvizsgálat a Wilson-kórra specifikus ATP7B gén mutációjának kimutatására irányul. A vizsgálat a hétköznapi rutin számára még nem elérhető. A méhen belül jelenleg nem mutatható ki a Wilson-kór.
A Wilson-kór tünetei, kórlefolyása
Az első tünetek rendszerint 4 és 30 éves kor között jelentkeznek. A gyermekekre a májkárosodás, májgyulladás tünetei jellemzők, a felnőttkorban a neurológiai tünetek - beszédzavarok, végtagremegés, nyelési és mozgászavarok, stb. - lesznek hangsúlyosabbak.
A májban lerakódó réz májzsugorodáshoz vezet, ezért a nem időben felismert Wilson-kór halálos. A szem szaruhártyájának szélein jellegzetes elszíneződés, az úgynevezett Kayser-Fleischer-gyűrű látható, amely tulajdonképpen a réz lerakódásának nyoma, és a betegek 75%-ánál látható.
A Wilson-kór legjellegzetesebb tünetei a következők:
- A has megnagyobbodása (hasi disztenzió),
- Lépmegnagyobbodás (splenomegalia),
- Sárgaság (icterus),
- Vérhányás (haematemesis),
- Gyengeség,
- Az alkar és a kezek remegése (tremor),
- Az izomtónus fokozódása,
- Lassú, nehezen kontrollált, kiszámíthatatlan és akadozó mozgás (ataxia),
- A nyak, a fejizmok és a karok gyengesége,
- Nehéz beszéd, gyenge artikulálás,
- Érzelmi és viselkedési problémák,
- Zavartság, delírium,
- Értelmi leépülés ( demencia).
A tünetek nagyon hasonlóak az idült májbetegséggel szövődött Parkinson-szindrómához, ami arra enged következtetni, hogy a réz lerakódása elsősorban az agytörzs azon területeinek pusztulását okozza, ahol a dopamin nevű ingerületátvivő anyag termelődik. A betegség jellemzően tanulási és viselkedési zavarokkal kezdődik, a beteg életkilátásait azonban a májzsugorodás súlyosbodása határozza meg.
A Wilson-kór kezelése
A kezelés célja a vér és szövetek réztartalmának csökkentése és a tünetek, szövődmények célzott kezelése. A rézfelszívódás csökkenthető szájon át adott cink-acetát és rézszegény diéta segítségével. A trientin és a penicillamin gyógyszer-hatóanyagok a vérben kötik meg a rezet, és segíti annak ürülését a vizelettel. A kezelésnek egész életen át tartania kell.
A Wilson-kór gyógyulási esélyei
A Wilson-kór gyógyíthatatlan betegség, ma megfelelő gondozás az élet hosszának és minőségének javítására elegendő. A Wilson-kór a nem végzetes esetekben is súlyos rokkantsághoz vezet.
A Wilson-kór megelőzése
A megelőzés egyetlen lehetősége a genetikai tanácsadás. Ennek során, ha az egyik gyermeknél már fordult elő Wilson-kór, a másiknál 25%, tehát igen magas a kockázat. Az újabb tragédia megismétlése idegen ondóval történő mesterséges megtermékenyítéssel kerülhető el. Ha ez a házaspár számára nem elfogadható, marad az adoptáció. Természetesen a házaspár dönthet úgy is, hogy felvállalják a 25%-os kockázatot. Döntésüket minden esetben tiszteletben kell tartani.
A rézszegény diéta lényege a gomba, diófélék, csokoládé, aszalt gyümölcs, máj és tengeri ételek kerülése. Fontos, hogy a háztartásból minden réztartalmú edényt, evőeszközt, vízcsapot, stb. távolítsunk el a beteg környezetéből. Az egészséges ivóvíz pontos ionösszetétele bármelyik jó minőségű ásványvíz címkéjén fel van tüntetve, a szükséges sók pedig a patikákban beszerezhetők.
Mivel a vízvezetékek nagyon sok helyen rezet tartalmaznak, sokan javasolják olyan víz fogyasztását, mely desztilálással, majd a rezet nem tartalmazó sók visszapótlásával készül, így alkalmas fogyasztásra.
Jól kontrollált betegség esetén a Wilson-kóros nő szülhet, de figyelembe kell venni a penicillamin súlyos magzatkárosító hatását. Alkalmazása mellett a kötőszövetek nem fejlődnek ki rendesen, kórosan laza bőr ("cutis laxa") jön létre a magzatnál. A kötőszöveti elégtelenségnek számos súlyos következménye is lehet (pl. szívbillentyű hibák, a bél- érfalak zsákszerű kiboltosulásai (divertikulumok, illetve aneurizmák), stb.).
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Egyre több a "szuperszázas" francia – ez lehet a titkuk
Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek – derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) szerdán közzétett tanulmányából.
A hazai szamóca ezért ízesebb, mint az import
A fóliasátrakban már érik a magyar szamóca, május elején pedig a szabadföldi ültetvényeken is megkezdődhet a szüret – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) csütörtökön kiadott körképéből.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+3 °C
A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 16 fok között valószínű. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.