Tumoros megbetegedések : Veserák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Veserák tünetei és kezelése
Mi a veserák?
Az összes rosszindulatú daganat 2-3%-a érinti a vesét.
Szövettanilag a vesedaganatok 3 fő altípusa különíthető el:
- A vizeletet előállító mirigyek és a vizeletet belőlük elvezető csövecskék hámjából kiinduló, ún. világossejtes veserák (Nevezik még a szakirodalomban adenocarcinoma renisnek, Grawitz-tumornak vagy hypernephromának is.),
- a vizeletet összegyűjtő és a vezetékek felé elvezető vesemedence (pyelon) hámrétegéből kiinduló pyelon-tumorok,
- és az e mirigyeket és csöveket körülvevő, kötő- és támasztó szövetekből (pl. zsír, izom, erek) kiinduló szarkómák.
Megemlítendő még a gyermekkorban fellépő, embrionális Wilms-tumor, mely a vesedaganatok 5%-át adja, és különböző szöveteket tartalmaz. Könnyen ad áttétet, mégis általában jó prognózisú vesedaganat.
A veserák előfordulása és okai
A három szövettani típusú vesetumor megoszlása és előfordulása gyermekkorban és felnőtteknél nem azonos. Míg gyermekeken a kötőszövetes daganatok fordulnak inkább elő, addig felnőtteknél a világossejtes veserák leggyakoribb. Ez utóbbi aránya 80-85%, míg a pyelon-tumoroké körülbelül 10-15%, és alig 5%-t tesznek ki a szarkómák (kötőszöveti kiindulású daganatok).
Mivel a világossejtes veserák (hypernephroma) fordul elő leggyakrabban, és amikor veserákról-vesedaganatról van szó, általában ezen altípusra gondolnak, a továbbiakban erről esik szó bővebben.
A világossejtes veserák (továbbiakban VSVR) férfiakban kétszer olyan gyakori, mint nőkben, és a leginkább érintett az 50-60 éves korosztály.
Egyértelmű kiváltó oka nem ismert, de számos hajlamosító tényező szerepe már bizonyított, köztük az elhízásé, a nehézfémsóké és a dohányzásé is.
A veserák diagnózisa
A diagnózis fő eszközei a hasi ultrahang és a hasi CT, de ha vesetumor-gyanú merül fel, a kivizsgálás során meg kell vizsgálni az esetlegesen áttétes szerveket is, így készíteni kell legalább egy mellkas-röntgenfelvételt és egy csontizotóp-vizsgálatot is.
Sajnos e daganat esetén speciális, szűrés céljából is végezhető vérvizsgálat nem létezik.
Fontos megemlíteni az ultrahang-vizsgálatok alkalmával gyakran említett cisztákat, amivel az orvosok akaratlanul is sokszor megijesztik páciensüket. Pedig maga a szó csak annyit jelent, hogy "folyadékkal telt tömlőcske". Ezt valahogy úgy lehet elképzelni, mint egy elzárt tömlőt, melyben az elzáródás mögötti szakaszban felgyűlik a folyadék, és ezért kitágul. A ciszta tehát kitágult tömlő. Az elnevezéssel az orvos tehát csupán egy ilyen tágult tömlő alakú elváltozást illet. Az, hogy ez vajon rosszindulatú, növekvő vagy pedig - mint általában - csak ártalmatlan, tovább már nem táguló és nem növekvő képlet, csak a szövettani feldolgozás tudja elkülöníteni biztonsággal, amihez kisebb-nagyobb beavatkozás, műtét vagy legalább egy szúrás szükséges.
Szerencsére a ciszták általában jóindulatú, folyadékkal telt, kicsiny tágulatok, melyek egy idő után megállnak a növekedésben, és változatlanul maradnak akár életünk végéig is, esetleg felszívódnak. Emiatt van az, hogy nem részesítenek mindenkit kezelésben, akinél cisztát diagnosztizálnak. A ciszta miatt "csupán" néhány kontrollra kell elmennie a betegnek, amikor is ellenőrzik, hogy nem nőtt, változott-e a ciszta.
Azt, hogy a három szövettani típusból melyik vesedaganat fordul elő a betegnél, ugyancsak a szövettani vizsgálat dönti el. A szövettani vizsgálatot vagy a veseeltávolító-műtét során kivett veséből vagy a kifejezetten erre a célra vett szövetmintán végzik. Ez utóbbi legtöbbször tűszúrásos mintavételt jelent, melynek során érzéstelenítésben a mintavétel helyét CT-vel vagy ultrahanggal ellenőrzik. A gyanús elváltozásából, jelen esetben a veséből, kicsi, henger alakú szövetet távolítanak el.
A különböző szövettani vesetumor-altípusok kezelése eltérő.
A veserák kezelése
A terápiának napjainkban is sarkalatos pontja a műtét.
Az ún. embolizáció - a veseverőerének katéteres úton történő elzárása - elsősorban mint műtét előtti beavatkozás jöhet szóba, mivel csökkenti a műtét alatti vérzés veszélyét és a műtéti időt, másrészt az operálhatatlan, de erősen vérző daganat esetén megszüntetheti a vérzést.
Mivel a VSVR általában alig érzékeny a sugárzásra, esetében a sugárterápiát főként a csont- és agyi áttétek - elsősorban fájdalomcsillapító - kezelésére alkalmazzák.
A kemoterápia azt jelenti, hogy a betegek olyan sejtosztódást gátló gyógyszereket - citosztatikumokat - kapnak, általában infúzióban vagy vénás injekcióban, amelyek megállítják a daganatos sejtek osztódást, és ezáltal elpusztítják a tumort. E szerek közül kettőt tartanak ma hatékonynak a VSVR esetében; a vinblasztint (VBL-t) és az 5-floxuridint, amelyeket önmagukban, azaz nem kombinált kezelés részeként már igen ritkán alkalmaznak.
Az immunterápia, vagy más néven biológiai válaszmódosító kezelés alapja a VSVR-k esetén 1-3%-ban észlelt, ún. spontán regresszió volt. Ez az igen ritka jelenség azt jelenti, hogy a daganat magától, mindenféle kezelés nélkül (!) visszafejlődik, vagy stabil marad, azaz nem növekszik tovább.
A hazai daganatellenes kezeléseknek évek óta mindennapos része az immunterápia (pl. az IF = interferon-, és az IL = interleukin-kezelések).
Az IL-2 és az IF ún. citokinek, olyan, a szervezetben előforduló fehérjeszerű anyagok, melyeket főként a fehérvérsejtek vírusfertőzés, a szervezet számára idegen anyagnak a vérbe kerülése esetén, illetve ún. rákkeltő ingerekre válaszolva termelnek. Ezen anyagok nagyon sokféle hatást fejtenek ki a szervezetünkben, sőt aktuális hatásukat befolyásolhatja a pillanatnyi környezet is. Például míg a védekező-rendszer egyes sejtjeit igen intenzív osztódásra és ezáltal nagyfokú védekezésre késztetik, addig más részeken a védekezés gyengülhet, sőt meg is szűnhet. De nem csak az immunrendszerünket befolyásolják, hatásuk sokrétű. Rendelkeznek vírusellenes, sejtosztódás gátló - tehát daganat-ellenes -, a sejtek fejlődést szabályozó, érfejlődést gátló, a védekező-rendszer működését befolyásoló, sőt a szervezet zsíranyagcseréjét befolyásoló hatásokkal is.
Ezen citokinek (IF és IL) gyógyszerként való alkalmazása áttörő sikereket hozott az áttétes VSVR terápiájában. Általában bőr alá adott injekció formájában alkalmazzák őket, így a betegek önmagukat injekciózzák, akárcsak az inzulinos cukorbetegek. Előnye, hogy a beteg vagy hozzátartozója is megtanulhatja beadni az injekciókat, így nem szükséges kórházban feküdnie, hosszú ideig vagy orvostól-nővértől "függenie" az akár naponta kétszer is beadandó gyógyszer miatt.
Az immunterápia hatása lassan alakul ki, így a kezelés hatásosságát legalább kéthónapos kezelés után érdemes lemérni.
A legjobb válaszreakciót a tüdő és a nyirokcsomók áttétes folyamatai esetén észlelték, ezzel szemben a csont- és az agyi áttétek nem, vagy igen kevéssé reagálnak az immunterápiára.
Önmagában - monoterápiában - alkalmazva az IF-injekciókat a betegek kb. 10-15%-ánál észlelhető daganatnövekedés-megállás vagy jobb esetben a daganat eltűnése. Az IF-kezelést IL-2 injekciókkal kombinálva ez az ún. válaszarány 30 % fölé is emelhető.
A leghatékonyabb kezelési forma a kemo-immunterápia, amikor a fenti immuninjekciókat (IF és IL-2) a kemoterápiás gyógyszerekkel kombinálják különböző protokollok, azaz kipróbált, bevizsgált, sikeres kombinációk alapján.
Ilyen kombinációk például az IF + IL-2 + 5-FU kezelés vagy az IF + VBL -kezelés.
E kombinációkra a betegek 35-40 %-a reagál a tumor növekedésének megállásával, esetleg eltűnésével.
A hormonterápia az áttétes világossejtes veserákban is alkalmazott onkológiai eljárás.
A betegek körülbelül 5-10 százaléka reagál erre a kezelésre - szaknyelven 5-10%-os a válaszarány. Ez azt jelenti, hogy egy hormonkészítmény - például a medroxi-progeszteron-acetát - adásával sikerül megállítani a daganat növekedését, vagy - bár sajnálatosan ritkán, a kezeltek 1-2 százalékánál - visszafejleszteni a tumor.
Sajnos az eredmény csak kevés esetben tartós, a javulás legtöbbször csak átmeneti. Ma már elsősorban azoknak a betegeknek javasolják a hormonterápiát, akik a mellékhatások miatt az immun-, illetve a kemo-immunterápiát nem tudták jól elviselni, vagy akiknél ezek valamelyikét nem lehetett alkalmazni, és végül azoknak, akiknek a betegsége a kemo-immunterápia mellett is rosszabbodott.
Mellékhatások:
Sajnos a betegek jelentős részénél mellékhatások nélkül nem érhetőek el a fenti sikerek.
E mellékhatások: az ún. influenza-szerű tünetegyüttes - azaz magas láz, borzongás-hidegrázás és izomfájdalom, izomgyengeség -, szapora szívverés, alacsony vérnyomás-értékek, fejfájás, nagyfokú levertség, mely néha teljes érdektelenségbe, apátiába vagy depresszióba is torkollhat, bőrpír és bőrszárazság, vizenyők, duzzanatok a kézfejen, lábon, szem körül és nem utolsó sorban a sokszor igen nagyfokú étvágytalanság.
A melléhatások egy része a kezelés folyamán csökkenhet, de egy részük fennmaradhat, sőt súlyosbodhat is. Mindezek miatt szokták javasolni a kombinált kemo-immunterápia kórházban történő beállítását, felépítését és a beteg időközönkénti kontrollját. Sajnos előfordulhat az is, hogy a mellékhatások súlyossága miatt a kezelést az orvos kénytelen leállítani, de ilyenkor sincs minden veszve! Ilyen esetekben nyúl az orvos a többi - bár kevésbé, de még remélhetőleg kellően hatékony - kezelési formához, például a nem kombinált, azaz mono-immunterápiához, a hormon-gyógyszerekhez vagy sugárterápiához.
A veserák gyógyulási esélyei
Amennyiben a daganat reagált a kezelésre, növekedése megállt, netán el is tűnt (nem mutatható ki), akkor is legalább 5 éven át időnként visszahívják a betegeket kontrollokra. A kontroll azért fontos, mert sajnos ma még nincs olyan diagnosztikus módszer a kezünkben, melynek segítségével biztosan meg lehetne mondani, hogy kinél végleges a gyógyulás, s kinél maradt a szervezetben megbújva akár egyetlen túlélő daganatsejt is, mely újra kezdheti a támadást.
A kontrollokon, a laborvizsgálatokon és a beteg fizikális vizsgálatán kívül rendszeresen képalkotó vizsgálatokat; mellkas-röntgent, ultrahangot, esetleg CT-t és szükség szerint csontvizsgálatot végeznek. Csak így biztosítható a minél koraibb, operálható, gyógyulásra reményt adó diagnózis és segítség.
A daganatos vese műtétje, sőt sokszor már a tény közlése, hogy "Önnek daganat van a veséjében", mindenkit megváltoztat. Miután az érintett először megijed, a halálra, a szenvedésekre gondol, túljutván a szomorúság és a "miért pont én" gondolatok időszakán, elkezd minden áron küzdeni a rák ellen. Ilyenkor jut el a beteg az életmódváltáshoz, a természetgyógyászati módszerek és egyéb alternatívák kipróbálásának gondolatához. Ezek alkalmazását a legtöbb orvos nem ellenzi, de tudni kell a józan határt. Az addig húst-hússal fogyasztó beteg a csak zöldséges étrendtől valószínűleg igencsak legyengül. Nem szabad a ló túloldalára átesve hirtelen "gyökerestül megváltozni". Ahogy a rák kialakulása, a gyógyulás is hosszú folyamat!
Étrend: A veseműtéten átesett beteg lehetőleg igyon sokat - naponta legalább 1,5 -2,5 liter folyadékot -, ne egyen sok zsíros, fűszeres, főleg sós ételt, lehetőleg fogyasszon minél több lehetőleg nyers zöldséget és gyümölcsöt. Húsból inkább a fehérhúsokat, halat, s ezekből se sokat fogyasszon.
Különösebb diéta, ha csak a kezelőorvos, a leletek és az esetleges kísérőbetegségek (magasvérnyomás, cukorbaj) alapján nem tanácsol mást, a "sima" veseműtét után nem szükséges. Egy vese általában tökéletesen tud kettő helyett is dolgozni. Természetesen azért vigyázni kell rá, hiszen már "csak egyedül van", nincs több tartalék.
Néhány vizsgálat szerint, azok a daganatműtéten, egyéb kezelésen átesett, tünet- és daganatmentessé vált betegek, akik rendszeres testmozgásba, netán új sportba kezdenek, az életmód-változtatás (pl. dohányzás elhagyása, diéta) mellett, kevesebb eséllyel, illetve később esnek vissza betegségükbe, mint akik addigi, "XX-XXI. századinak" nevezett életmódjukat élik tovább. Az életmód-változtatással csak nyerni lehet.
A veserák kezelése olyan összetett, hogy érdemes ezzel a betegséggel foglalkozó szakembergárdához fordulni, akik mind a kezelésre, mind pedig az esetleges mellékhatások elhárítására és - szükség esetén - kezelésére is igen felkészültek. Országunkban ilyen centrumok Budapesten kívül több nagyvárosunkban is működnek.
Tudod, mitől tüsszögsz ősszel? Itt a nagy náthakvíz!
Vitalium Laser Centre nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Országszerte vizsgálják a kéknyelv-betegséget
A magyar állatállomány védelme érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a Magyarországra szállított szarvasmarhák vizsgálatát, ugyanis Hollandiában, Németországban és Belgiumban is megjelent a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg - közölte a Nébih a honlapján.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-1 °C
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak a keleti, északkeleti tájakon vékonyodhat, szakadozhat fel a felhőzet. Kora délelőttig főként a Dunántúlon, a főváros tágabb környezetében, valamint az Északi-középhegység nyugati felén lehet havas eső, havazás, a középső tájakon eső is, de kisebb körzetekben ónos eső is előfordulhat. Ezt követően az Alföldön is egyre többfelé ered el az eső, amit nyugat felől fokozatosan havazás vált. Az Alföld északkeleti részére csak estefelé ér el a csapadék. A légmozgás nagyrészt mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -1 és +4 fok között alakul, a Tiszántúlon ennél néhány fokkal melegebb is lehet. Késő este -3, +2 fok valószínű. Az előrejelzés szerint napközben melegfronti hatás lesz domináns, ami sokak számára okozhat kellemetlenségeket.