Tüdő- és légúti megbetegedések

Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.

Rekedtség tünetei és kezelése

Mi a rekedtség?

A rekedtség egy tünet, amit a hangképzési zavarok okozhatnak, amelyeket alapvetően két csoportba oszthatók: lehetnek szervi - és funkcionális eredetűek.

Tünetek

Akármilyen eredetű legyen is, rekedtségről akkor beszélünk, amikor a fülünkkel észlelt hang nem tiszta. Ez a beteg szempontjából azt jelenti, hogy hangját nehezen vagy nem tudja modulálni, nem tud hangerőt fokozni, képtelen arra, hogy egy hosszabb szöveget érthetően elmondjon. Ha a rekedtség hosszú ideig fennáll, akkor az érintett egyre jobban túlerőlteti a hangképző szerveit, egyre rekedtebb lesz, interperszonális kapcsolata pedig sérül.

A rekedtség előfordulása

A rekedtség valamennyi korcsoportot érintheti. A funkcionális okok miatt kialakuló rekedtség nagyon gyakran gyerekeknél fordul elő, főleg azoknál, akik "túlfűtöttek", kiabálnak, mindezt pedig helytelen beszédtechnikával végzik. Felnőtteknél ez a típusú rekedtség főleg foglalkozásköri ártalomként jelentkezik, például olyan előadóknál, óvónőknél és pedagógusoknál, akik sokat beszélnek, de van valamilyen hangképzési zavaruk. A nem funkcionális, hanem szervi okok miatt jelentkező rekedtség bárkit érinthet, hiszen elég hozzá egy egyszerű megfázás.

A rekedtség okai

A rekedtség egyik leggyakoribb és egyben legbanálisabb szervi oka a hangszalaggyulladás. Ennek lehet akut formája, de előfordul az is, hogy a gyulladás már idültté, azaz állandóvá válik. Ez utóbbi tipikusan a dohányosokra jellemző, de érintettek lehetnek azok is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nagy a por, esetleg irritáló gőzök, gázok vannak a légtérben. Ilyen esetben az idült gégehurut egyfajta foglalkozási ártalom.
A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalaggyulladás
A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalaggyulladás
A hangszalagokon kialakuló jó- és rosszindulatú daganatok szintén okozhatnak rekedtséget. A főképp dohányosokra jellemző, úgynevezett Reinke ödéma ugyancsak vezethet rekedtséghez; ez az elváltozás nem rosszindulatú, de a hangszalagokon kialakult vizenyős lebernyeg zavarja a hangképzést. Idegrendszeri betegségek - például a Parkinson-kór vagy a Sclerosis multiplex -, bénulások, endokrinológiai zavarok, traumák és veleszületett fejlődési rendellenességek - például Sulcus vocalis - szintén okozhatnak rekedtséget.
Rekedtség funkcionális okok, például diszfóniák miatt is kialakulhat: ilyen esetben kezdetben a hangszalagokon nem látunk semmiféle szervi elváltozást, de például a nem megfelelő légzésvezetés a többi hangképző izomzatunkat, illetve a segédizmokat is túlerőlteti. Ennek következtében rekedtség, illetve a későbbiekben egy csomó is kialakulhat a hangszalagokon. Ilyen esetben a kicsi, lágy csomócska először a hangszalag elülső-középső harmad határán jelenik meg, később pedig olyan kemény csomóvá válik, ami a hangszalagrezgést, valamint a hangrészárást is nagymértékben befolyásolja. Ebben az esetben egy funkcionális hangképzési zavar vezet szervi elváltozáshoz. Ugyanilyen csomó szervi okokból, például egy elhúzódó gégegyulladás miatt is kialakulhat. Ilyen esetben a hangszalagcsomó azért jön létre, mert a gyulladt hangszalagokat nem pihentetik a betegek, hanem a rekedt hang miatt egyre jobban erőltetik a hangképző szerveiket, helytelen beszédtechnikát alkalmaznak. Tehát egy szervi elváltozás talaján kialakul egy funkcionális hangképzési zavar, ami miatt a betegség gyógyulása után is rekedt marad a páciens hangja.

A rekedtség tünetei és diagnózisa

A rekedtséget az orvos és a környezet egyaránt hallás alapján észleli, azt pedig, hogy ennek a tünetnek organikus vagy funkcionális oka van-e, szakorvosi vizsgálat során állapítja meg a fül-orr-gégész és foniáter szakorvos. Egy tapasztalt foniáter általában már a rekedt hang alapján is sokszor sejti az okot, de a pontos diagnózis felállításához mindig eszközös szakorvosi vizsgálat szükséges.
A hangszalagokat direkt módon, gégetükörrel, illetve fiberoszkópiás eszközzel, például nazo-faringo-laringoszkóppal vizsgálja a fül-orr-gégész (ez utóbbi eszköz különösen akkor hasznos, ha a beteg torka ingerlékeny). A foniátriai vizsgálathoz használhatnak gégestroboszkópot is, amivel a szabad szemmel nem látható hangszalagmozgásokat is meg tudják figyelni - ez utóbbinak persze csak a nagyon finom diagnosztikában van szerepe.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Ha például a kiváltó ok heveny gégehurut, akkor a betegnek hallgatnia kell, ideális esetben három-négy napig. Ha a betegnek muszáj beszélnie, akkor nagyon fontos, hogy azt középhangerővel, nagyon lágyan és puhán, levegősen ugyanakkor az éppen kialakult rekedt hangon tegye, semmiképp ne suttogjon. A suttogás ugyanis egy olyan beszédtechnika, ami a hangszalagokra plusz terhet ró, az amúgy is beteg hangszalagokat még fokozottabban terheli. Ezáltal a suttogás késlelteti a gyógyulást, sőt akár egy későbbi hangszalag-elváltozásnak - például polipnak vagy hangszalagcsomónak - is táptalajt adhat. Gyulladásnál fontos az is, hogy a beteg gégediétát tartson - ez azt jelenti, hogy kerülni kell a nyálkahártyát izgató dolgokat, a szénsavas italokat, túl forró, túl hideg ételeket és italokat, csípős fogásokat. Emellett természetesen nem szabad dohányoznia sem. A tünetek enyhítésében a langyos, mézes gyógyteák is segíthetnek.
Ha a kiváltó ok polip vagy daganat, akkor a rekedtség orvoslása az alapbetegség műtéti kezelését jelenti. Amennyiben a háttérben egyoldali hangszalagbénulás áll - ilyesmi néha előfordul például pajzsmirigyműtéteknél, nyaki érműtéteknél -, akkor javulást a hangterápia hozhat. Ezt a kezelést orvosi diagnózis alapján logopédus végzi, jellemzően hónapokon keresztül. Ugyancsak a foniátriai, logopédiai kezelés hozhat javulást a diszfóniák esetében is.
Amennyiben egy organikus elváltozás talaján alakul ki helytelen beszédtechnika, az organikus betegség gyógyítása után mindig vissza kell állítani a megfelelő hangtechnikát is, végleges gyógyulást ugyanis csak ez eredményezhet.

A rekedtség gyógyulási esélyei

A rekedtség jellemzően megszűnik az azt kiváltó betegség elmúltával, de előfordul az is, hogy ez az állapot végleges marad. Ez akkor lehet így, ha a rekedtséget idegrendszeri betegségek, így például Sclerosis multiplex, gégedaganatok miatt végzett egyes műtétek, esetleg gégetraumák okozzák. A fejlődési rendellenesség okozta rekedtség szintén nem kezelhető sem hangterápiával, sem gyógyszeresen.

A rekedtség megelőzése

A rekedtséget az azt kiváltó betegségek megelőzésével, illetve azok megfelelő, időben történő kezelésével lehet megelőzni.

A rekedtség szövődményei

A rekedtség egy tünet, így nincsenek szövődményei. Viszont a rekedtséget okozó betegségeknek már lehetnek szövődményei, ezek azonban minden esetben az alapbetegségtől függnek. Ezért is fontos, hogy a tartósan fönnálló tünet okát mindig kivizsgálják, a betegségek kezelését pedig idejében megkezdjék. Ezzel lehet elejét venni annak is, hogy a funkcionális hangképzési zavarok olyan szervi problémát okozzanak, amelyek már csak műtéti úton orvosolhatók.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.

Ha a rekedtség vírusfertőzéssel vagy náthával indul, akkor a betegnek pusztán a rekedtség miatt három-négy napig orvoshoz sem kell fordulnia, elegendő a hangkímélet és a megfázás tüneti kezelése. Ha viszont a rekedtség hosszabb ideig fennáll, illetve az érintett dohányos, és amiatt kezd el egyre rekedtebben beszélni, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.

Szakértő vagy a bőrápolásban, ha meg tudod csinálni ezt a kvízt – Csupán 7 kérdésből kiderül

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: +5 °C

Éjszaka északkelet felől tovább csökken a felhőzet, reggel derült tájak is lesznek, de a nyugati és déli tájakon erősen felhős vagy borult marad az ég. Csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél elsősorban az ország keleti harmadán élénk, északkeleten erős is marad.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de a szélvédett, kevésbé felhős északi völgyekben gyenge fagy is valószínű. Ma sem érvényesül fronthatás, kedvező lesz az orvosmeteorológiai helyzet a frontérzékenyek számára.