Pszichiátriai betegségek : Öngyilkosság
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Öngyilkosság tünetei és kezelése
Mi az öngyilkosság?
Öngyilkosság alatt azt a cselekményt értjük, amikor valaki adott pillanatban ki akarja oltani saját életét. Alapvetően két típusát különböztetjük meg, aszerint, hogy módszere mennyire drasztikus. Ez alapján az egyik típus az úgynevezett violens módszerrel elkövetett öngyilkosság, amelyet például fegyverrel, önakasztással, magasból leugrással vagy vágással visznek véghez, míg a másik típus a nem violens módon végrehajtott öngyilkosság, amelyet leggyakrabban gyógyszerrel kísérelnek meg.
Tünetek
A köznyelv használja még a lassú öngyilkosság kifejezést is, ami alatt azt értik, amikor valaki nem tesz meg mindent az egészsége érdekében. Ilyen lehet például az, amikor egy súlyos cukorbeteg tudatosan nem tart diétát, nem kezeli magát. Ezt azonban a szaknyelv nem öngyilkosságnak, inkább önmaga elhanyagolásának, súlyosabb esetben önsértő viselkedésnek, önsértő magatartásnak nevezi.
Az öngyilkosság előfordulása
Befejezett, tehát halállal végződő öngyilkosságot inkább férfiak követnek el, kevésbé nők. A hölgyek viszont egyértelműen több kísérletet tesznek saját életük kioltására. Ebben szerepe van annak is, hogy a nők inkább az öngyilkosság nem violens formáját választják. Ez pedig ritkábban végzetes, gyakoribb az, amikor "segélykiáltásnak" szánják az ilyen kísérletet.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderül, hogy hazánkban az utóbbi években százezer főre 21-22 befejezett öngyilkosság jutott. Nemekre bontva pedig már látszik az is, hogy míg ez a szám férfiak esetében 36-38 rúg, addig nők esetében csak 8-9 körül alakul. Az egyes korcsoportok közt ugyancsak látványos a különbség. Míg ugyanis százezer 15 és 19 év közötti fiatalra csak nagyjából 6 öngyilkosság jut, addig 50 és 52 éves kor között ez a szám már 42-45-re emelkedik. Idősebb korban, 85 éves kor fölött ez az érték még följebb kúszik, ekkor százezer emberre már 48-70 öngyilkosság jut.
Az öngyilkosság okai
A pszichiátria egyértelműen a kezeletlen depressziót tartja az öngyilkosság legfőbb okának. Ami valóban fönnáll az esetek nagy részében, de meghúzódhatnak a háttérben más, egyéb betegségből vagy krízisből adódó okok is. Ilyen lehet például egy halálos betegség diagnózisának közlése, a hirtelen munkanélküliség vagy a csőd, a haláleset vagy a válás. Az okok közt szerepelhet emellett az is, amikor valaki véletlenül bűncselekménybe keveredik, például végzetes autóbalesetet okoz. A közös valamennyi kiváltó okban az, hogy az öngyilkos egy adott szituációt reménytelennek érez.
A szakemberek sok esetben szembesülnek azzal is, hogy családon belül, jellemzően a felmenők között már előfordult öngyilkosság. Ilyenkor sok esetben az is meghatározó a friss öngyilkossági kísérletkor, hogy a korábbi tragédia élménye feldolgozatlan maradt, szélsőséges krízishelyzetben pedig lehetséges megoldásként kerül elő.
Az öngyilkosság tünetei, kórlefolyása
Az öngyilkosság valószínűségét növelhetik a súlyos depressziós tünetek. Ez utóbbi miatt az egyik leglátványosabb változás az, ha valaki befelé fordulóbb, rosszabb hangulatú lesz, mint korábban volt. Emellett rengetegen tesznek utalást öngyilkosság előtt arra is, hogy nincs értelme élniük. Adott esetben az érintett kifejezetten a halálvágyról is beszélhet. Tipikusan ilyen az, amikor valaki olyan kijelentést is tehet, amelyben közli, jobb lenne meghalnia. Ezeket a közléseket nem szabad puszta fenyegetésnek tekinteni és felületesen kezelni, azt ugyanis ki lehet mutatni, hogy nagyobb eséllyel követ el öngyilkosságot az, aki korábban utalt ezen vágyára vagy szándékára.
Az öngyilkosság kezelése
Öngyilkossági kísérlet után mindenképpen ajánlott a pszichoterápia, mert segítségével az érintettek megtalálhatják azokat a célokat, amelyek értelmet adhatnak életüknek, amelyek motiválhatják őket. E módszer ugyancsak segíthet abban, hogy az öngyilkos rendezni tudja emberi kapcsolatait, fennálló konfliktusait. A pszichoterápia mellett a pszichiáterek gyógyszeres kezelést is alkalmaznak öngyilkosságot követően. És valóban vannak olyan szélsőséges esetek, amelyeknél ez indokolt lehet, de nem mindenkinél. Főleg azért nem, mert vannak olyan depresszió kezelésére alkalmazott pszichiátriai gyógyszerek, amelyek kapcsán már cikkek jelennek meg arról, hogy fokozhatják az öngyilkosság esélyét.
Az öngyilkosság megelőzése, hasznos tudnivalók
A legfontosabb az, hogy az öngyilkossági szándékra utaló jeleket a családtagok és a barátok észrevegyék. Ez persze nehéz, mert az öngyilkosok életük utolsó szakaszában jellemzően alig találkoznak emberekkel. Emiatt a szándék adott esetben csak egy-két barátnak, vagy adott esetben a háziorvosnak tűnhet föl. Ilyenkor az ő feladatuk lehet az, hogy a veszélyeket észrevegyék. Ha pedig öngyilkosságra utaló jelek már láthatók, nagyon fontos, hogy az illetőt ne hagyják magára, mindig legyen valaki a társaságában. Ez persze nehéz is lehet, hiszen egy depresszív ember sokszor kifejezetten kerüli a barátok és családtagok jelenlétét, és emiatt elutasító is lehet.
Ha az érintett a "segélykiáltási fázisban" elfogadja a segítséget, érdemes rábeszélni arra, hogy keressen föl szakembert, vagy minimum a háziorvoshoz menjen el. Sok esetben azonban az illető nem hajlandó elfogadni a segítséget, sőt gyakran látványosan előkészületeket is tesz az öngyilkosság érdekében - például beszerzi az öngyilkossághoz szükséges eszközöket. Ilyen esetben akár akarata ellenére is kórházba lehet vitetni. Bár ez már csak a legvégső megoldásként jöhet szóba.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológusnak
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Hajnaltól délnyugat felől megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt a Dél-Dunántúlra vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. A fagypont alatti területeken átmeneti ónos eső is előfordulhat. A délkeleti, déli szél gyenge vagy mérsékelt marad, északnyugaton azonban néhol élénk, erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de az északkeleti tájakon néhol ennél pár fokkal hidegebb sem kizárt. Szombaton várható a következő front.
