Fül-orr-gégészeti betegségek : Nagyothallás
A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.
Nagyothallás tünetei és kezelése
Mi a nagyothallás?
A nagyothallás a népnyelvből átvett kifejezés: valaki a nagy szót hallja, a kicsit nem. Ez a probléma tulajdonképpen halláscsökkenést, a normálisnál rosszabb, gyengébb hallást jelent.
Tünetek
A nagyothallás előfordulása
A nagyothallás gyakoriságáról pontos, országos statisztika nincs, csak részadatokat ismerünk. Tudjuk például azt, hogy újszülött korban a veleszületett halláscsökkenés ezerből egy csecsemőt érint. Ismert emellett az is, hogy idős korban belsőfül eredetű halláscsökkenés ezer emberből háromszáznál fordul elő. A közbeeső korosztályokról nincsenek adatok, hiszen sokszor csak átmeneti halláscsökkenéses jelentkezik a betegeknél.
A nemzetközi statisztikákból kiderül az is, hogy fejlett országokban a lakosság 2-2,5 százaléka visel hallókészüléket.
A nagyothallás okai
A hallószervünk a fülünkben van, az általa érzékelt információkat viszont az idegrendszer dolgozza föl. Ebből következik, hogy a nagyothallás hallószervi, ritkábban pedig idegrendszeri eredetű is lehet. Fülünk külső-, közép- és belsőfülből áll, ezek bármelyikében lehet olyan zavar, amely halláscsökkenést okoz.
A külsőfül eredetű füldugulás oka lehet akár egy banális fülzsírdugó is, de ide vezethet az is, ha a fülbe bekerül bármilyen idegen test. Ez lehet akár a fültisztító pálcika vattavégződése, gyerekeknél egy-egy gyerekjáték alkatrésze, vagy éppen egy fülbe került babszem. Ugyancsak okozhat dugulást, és ezáltal nagyothallást egy komolyabb gyulladás. Ez utóbbi esetekben a halláspanasz oka az, hogy a hang egy része a gyulladás által okozott hallójárati bőrduzzanat következtében nem képes bejutni a középső fülbe. Sokszor a hallójáratban kialakult kóros csontkinövések, vagy idegenszövet is okozhat akadályt a hanghullám számára.
A középfül eredetű halláscsökkenések esetében a problémát a dobhártya és a dobüreg sérülése, gyulladása okozhatja. Ha a dobhártya sérült, akkor elmarad a dobhártyának, mint membránnak a rezgést felvevő funkciója, a hang nem kellően erősítve jut tovább. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a középfülben valamilyen kóros folyamat zajlik és az akadályozza a hallócsontok mozgását. Ez utóbbit leggyakrabban középfülgyulladás nehezíti - a gyerekeket jóval gyakrabban érinti, mint a felnőtteket. A dobhártya sérülése lehet fizikai, például egy ütés, főleg víz alatti ütés. Gyakran vezet ilyen problémához olyan sportsérülés is, amelynél nagyobb nyomás éri a dobhártyát. Emellett sérülést okozhat a középfülgyulladás is, amely során lyuk (perforáció) alakul ki a dobhártyán. A középfül eredetű halláscsökkenések hátterében felső légúti hurutok is állhatnak. Ilyenkor a kiváltó ok tulajdonképpen a nem megfelelő orrlégzés. A banális náthától az allergiás náthán át az orrsövényferdülésig bármi okozhatja, akár az is, hogy a fülkürtön át nem szellőzik megfelelően a középfül és annak üregrendszere. Kisgyermekeknél gyakori az is, hogy az orrmandula túltengése akadályt képez, gátolja az orrgaratban a fülkürt szellőztetését.
A belsőfül eredetű nagyothallás egyik oka a zajártalom, ami a csigában elhelyezkedő Corti-szerv károsodását okozza. Az ilyesmit kiváltó zaj lehet állandó, így például egy zajos munkahely monoton zaja, de lehet hirtelen ártalom is, így például puskalövés vagy petárdadurranás. Nagyon hangos koncerteken a hangszóró közelében is lehet zajártalmat szenvedni, de ugyanígy ártalmas lehet a walkmanek, MP3 lejátszók fülbe dugható hangszórója is, ha az a kelleténél hangosabban szól.
A belsőfül eredetű halláscsökkenés egyik fontos fajtája az úgynevezett hirtelen vagy akut halláscsökkenés. Ezt a jellemzően féloldali problémát okozhatja zaj, gyógyszer, fej- vagy nyak sérülés, de akár banálisnak tűnő vírusbetegség is. Ez a panasz bizonyos esetekben fülkagylón megjelenő herpesszel is társulhat, de megjelenhet más fertőzéstől vagy toxikus ártalomtól, ismeretlen eredetű, átmeneti, belsőfület érintő vérellátási zavartól is. Ez a probléma bármeny korban hirtelen kialakulhat, sokszor érinti a fiatalabb korosztályt is. A panasz felismerése azért fontos, mert a gyors diagnózissal és a sürgősen megkezdett terápiával visszafordítható.
Idősebb korban gyakoribbak a belső fül eredetű nagyothallások. Ez utóbbit idegi eredetű halláscsökkenésnek is nevezik, noha nem a hallóideg kóros állapotáról, hanem a belső fül Corti szervének betegségéről van szó. Ez a problémát leginkább a szerv csökkent oxigénellátottsága, és vérellátása váltja ki.
Az idegrendszeri eredetű nagyothallás hátterében idegi sérülések, súlyos agyvérzések, a hallóideget vagy az agyon belül futó hallópályákat, esetleg magát az agykérgi hallómezőt érintő fejlődési rendellenességek vagy kórfolyamatok húzódhatnak meg. Ez utóbbiak nagyon ritkák, ahogyan az idegrendszeri eredetű halláscsökkenést okozó veleszületett halmozott fejlődési rendellenességek is.
A nagyothallás tünetei
A nagyothallás maga egy tünet: azt jelenti, hogy valaki nem hall jól, vagy hallja, de nem érti jól a beszédet.
Az időskori halláscsökkenés gyakran a környezetet zavarja inkább, annak tűnik föl, hogy családtagjuknál hangos a tévé és a rádió, hangosabban kell vele beszélni. Feltűnő lehet az is, hogy maga a beteg emeltebb hangon beszél, mivel saját hangját nem jól hallja vissza. Ez utóbbi főleg a belsőfül eredetű halláscsökkenésekre jellemző.
A gyerekeknél tipikusan a szülők veszik észre a problémát, amikor azt tapasztalják, hogy csemetéjük nem figyel a hangokra, késve reagál, gyakran visszakérdez. A veleszületett rendellenességet általában már a csecsemőosztályokon kiszűrik. Ha mégse, akkor a szülőknek az tűnhet föl, hogy a kicsi kezdeti gőgicsélése abbamarad vagy nem fejlődik szavakká, a gyerek magába fordulóvá válik.
A nagyothallás diagnózisa
A diagnózis felállításának első lépése, hogy az orvos kikérdezi a beteget a panaszokról és az előzményekről, majd belenéz a páciens fülébe. Ezt követi a hallásvizsgálat, amit úgynevezett csendeskamrában végeznek. Ez "félszubjektív" vizsgálat, mivel a beadott hang erőssége és magassága ismert, viszont a beteg jelzése szubjektív, függ attól, hogy a páciens mennyire éber, mennyire figyel, mennyire közreműködő. A vizsgálat ettől függetlenül általában pontos eredményt és használható audiogrammot, azaz hallásgörbét ad - ez utóbbi formájából, lefutásából kiderül a halláscsökkenés mértéke és típusa.
A nagyothallás kezelése
A hirtelen kialakult halláscsökkenéssel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert megfelelő kezeléssel jó eséllyel visszafordítható.
A terápia minden nagyothallás esetében a kiváltó októl függ, célja pedig annak megszüntetése. A gyulladásos eredetű halláscsökkenéseket részben gyógyszerrel, a krónikus középfülgyulladás bizonyos fajtáinál pedig műtéttel kezelik. Ha a kiváltó okok között például orrdugulást okozó allergiás nátha áll, akkor a kezelés értelemszerűen az allergiás betegség megfelelő ellátását jelenti. Adott esetben szükség lehet arra is, hogy javítsák az orrszellőzést, helyreállítsák az orrlégzést. Ez utóbbi akár műtéti beavatkozást - például orrmandula, orrsövény korrekciót vagy orrmelléküreg műtétet - is szükségessé tehet. Ha a problémát az orrgarat, az orrüreg, a középfül vagy a hallóideg területén megjelenő daganatok okozzák, akkor a megoldást ezek onkológiai kezelése jelenti.
Az időskori nagyothallást első körben értágítókkal kezelik, ha pedig a kommunikáció érdekében ez indokolt, hallókészüléket írnak föl a betegnek. A hallókészülék rendelésének komoly kritériumai vannak: csak akkor finanszírozza a társadalombiztosítás, ha a halláskárosodás bizonyos mértéket meghalad és a hallás más módon már nem állítható helyre.
Kisgyermekeknél, ahol a beszédfejlődés ezt megkívánja, illetve ahol végképp nem mérhető használható hallás, ott szóba kerülhet cochleáris implantátum beültetése is. Ezek az eszközök a belső fülbe kerülnek, bonyolult műtéti eljárással, behelyezésüket hosszú rehabilitációs időszak követi. Ezt a veszélyes és rendkívül drága műtétet minden esetben egyedileg kell jóváhagynia a társadalombiztosításnak. A módszer nem adja vissza a tökéletes hallást, de használható, hallókészülékkel tovább erősíthető hallást eredményezhet.
A nagyothallás megelőzése
Nagyon fontos a zajártalom kerülése, megszüntetése, zajos munkahelyen célszerű zajvédőt viselni. Ez vonatkozik a zenészekre is, számukra már hangszertípustól függően egyedi zajvédő is rendelhető.
Célszerű megelőzni, illetve időben kezeltetni a felső légúti hurutokat, az orrmandula gyulladást is. Fontos, hogy a szülők a kisgyereket is folyamatosan figyeljék, és ha hallásproblémára gyanakodnak, vigyék el kivizsgálásra.
Csecsemőkorban már mindenhol végeznek hallásszűrést, és a műszeres, objektív szűrés is egyre szervezettebben történik az újszülött osztályokon.
A nagyothallás szövődményei
A gyerekkori nagyothallásnak különösen a beszédfejlődés időszakában lehet káros következménye: ilyen esetben a gyerek nem tanul meg rendesen beszélni, fontos információkról marad le, nem tudja kellőképpen megismerni a világot. Amiatt, hogy a kicsik nem tudnak jól kommunikálni, elmaradnak a fejlődésben is.
A felnőttkorban, főleg idős korban kialakuló halláscsökkenés oda vezethet, hogy az idősek rosszabb kommunikációja akár magányérzésüket is fokozhatja, erősítheti a páciensek depresszióra való hajlamát. Ez főleg akkor van így, ha a halláscsökkenésüket a környezet nem kezeli kellő türelemmel.
Fülgyertyázás és egyéb, nem bizonyított eljárások kerülendők, hiszen nem alkalmasak a halláscsökkenés vizsgálatára vagy kezelésére. Azért is ellenjavallottak, mert miattuk gyakran nem kezdődik el időben a probléma megfelelő ellátása.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Judit fül-orr-gégész, audiológus, immunológus- allergológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
