Agyvérzés: mi lehet a lelki háttere?

A testünk a lélek problémáit közvetítheti, ha stroke-ot kapunk
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HáziPatika.com

stroke, agyvérzés, lelki okok

Itthon évi 40-50 ezer szélütés fordul elő, melynek oka a rizikófaktorok halmozott jelenléte. A magas vérnyomás, a szívbetegség, a diabétesz, a magas vérzsírszint vagy a túlzott alkoholfogyasztás mellett a lelki tényezők is kockázatot jelenthetnek.

A stroke (agyvérzés) vezető szerepet tölt be a felnőttkori rokkantságot okozó betegségek között, és nem csak hazánkban, de világszerte is az egyik leggyakoribb haláloki tényező. Egyik olvasónk azzal kapcsolatban kérdezte pszichológus szakértőnket, milyen lelki okok segíthetik elő a stroke kialakulását a már ismert, kézzelfogható, mérhető tüneteken, faktorokon túl.

"Sokat olvastam arról, hogy milyen életmódbeli tényezők vezetnek agyvérzéshez, arról azonban kevesebb információm van, milyen lelki tényezők, élethelyzetek, pszichés elakadások okolhatók ugyanezért. A környezetemben él néhány olyan ember, akik a nyugati medicina szerint sajnos veszélyeztetettek, de én sejtek pszichés mozgatórugókat is az ő életükben, amik fokozzák a rizikót. Kifejtené, melyek lehetnek ezek?" - kérdezte L. nevű olvasónk.

Gyetvai Viktória szimbólumterapeuta válasza talán egyszerűen hangzik, de mindenkinek elgondolkodtató lehet. Mennyiben befolyásolhatja például a testi jólétünket az állandó vágyakozás? A szakértő válaszából kiderül - ezt ide kattintva olvashatja.

Kérdezzen Ön is!

Az Orvos Válaszol rendszerében egyszerűen felteheti kérdését: kérdésének adjon egy címet, majd fogalmazza meg problémáját, amire választ vár. Ezután rendeljen szakterületet hozzá, és ha szeretné, csatolja mellé beszkennelt leletét, vagy egy fotót, táblázatot, ami segít árnyalni a kérdést, szemléltetni a panaszt, amivel kapcsolatban kérdése merült fel. Ha a feltett kérdésre a szakértő reagált, arról minden esetben e-mailben értesítjük a felhasználót!

Orvos Válaszol szolgáltatásunk teljesen ingyenes, semmilyen limit nincs a kérdésfeltevéssel kapcsolatban.

A stroke(agyvérzés)

Az agyban jól körülhatárolt helyeken találhatók meg szervezetünk, testünk működtetésének különböző (pl. a mozgás, a légzés, a beszéd) központjai. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént, ezért alakulnak ki a gyakran súlyos, visszafordíthatatlan tünetek. Szélütéskor az agyi vérnyomás kórosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés (agyvérzés) lép fel. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma.

Az agyvérzés rizikófaktorai

Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a magasvérnyomás-betegség, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség, a már elszenvedett szélütés, a túlsúly. A magas vérnyomás 3-4-szeresére emeli a stroke rizikóját. Megfelelő kezeléssel, a vérnyomás beállításával azonban a stroke-os esetek 70 százaléka megelőzhető lehetne. Alkalomszerűen, mértékkel fogyasztott alkohol némileg csökkenti a stroke rizikóját, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás kb. kétszeresére növeli a szélütés kockázatát.



Szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A nők általában 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen agyi katasztrófát, mint a férfiak, tehát a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké. Az életkor előrehaladtával megnő a szélütés kockázatának valószínűsége. A férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.

A stroke tünetei a következők lehetnek:
  • az arc, a kar vagy a láb - általában egy oldalon hirtelen fellépő - zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása
  • hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar
  • a száj hirtelen "félrehúzódása", elferdülése
  • hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság
  • hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés
  • zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara
  • minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás
Ha ezeket észleli akár magán, akár ismerősén, ne késlekedjen: az első tünetek kialakulása után 4,5 órával is még van esély az agy jelentősebb károsodásának csökkentésére.

Önt fenyegeti valamely szív-érrendszeri betegség? Töltse ki rizikótesztünket!

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag