Májfolt tünetei és kezelése

(másnéven: melazma)

Májfoltnak (latinul melazmának) nevezzük az elsősorban az arcon megjelenő, barnás-szürkés színű, szabálytalan, néha térképszerű foltokat.

A bőr fokozott melanin-termelésének következtében alakulnak ki. Homlokon, orrháton, száj körül a leggyakoribb. Napfény hatására a már kialakult májfolt - a szeplőkhöz hasonlóan - sötétebbé válik. Teljesen veszélytelen elváltozás, a későbbiekben sem válik rosszindulatúvá, de esztétikailag nagyon zavaró, sok bosszúságot tud okozni.

A másfolt nagyon gyakori bőrelváltozás, főként a világosbarna bőrű, 20-40 év közötti nőket érinti. Várandós kismamákon jelenik meg leggyakrabban, ilyenkor chloasma-nak hívjuk.

A májfolt kialakulásában feltételeznek örökletes hajlamot. A valódi ok nem ismert, de a kiváltásában mindenképpen az UV-sugárzás játszik szerepet. A háttérben leggyakrabban a terhesség kapcsán megemelkedett hormonszintek, fogamzásgátló szedése, illetve hormonális zavar (például pajzsmirigy- vagy mellékvese-betegség), esetleg hormonpótló gyógyszerek szedése áll. Ritkábban előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek, illetve kozmetikumok irritáló hatására alakul ki a napfénynek kitett helyeken.

Megjelenése egyes esetekben valamilyen rejtett betegségre is figyelmeztethet , például hormonzavarra, emésztési zavarokra, májbetegségre.

Főként az arcon lehetnek a májfoltok. A színük és méretük változó: a világosbarnától a sötét szürkés-barnáig, néhány milliméteres pöttyöktől, a tenyérnyi foltokig terjedhetnek. Szubjektív panaszt nem okoznak, csak esztétikai problémát jelentenek. A foltok nyáron a napfény hatására erősödnek, télen spontán halványodnak.

A bőrgyógyász a foltok látványa alapján állapítja meg, hogy a bőrelváltozás májfolt-e. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a diagnózis tisztázása érdekében bőrkimetszés szükséges szövettani vizsgálat céljából.

Ha felmerül a gyanú, hogy esetleg valamilyen belső szervi megbetegedés állhat a háttérben, akkor a szakorvos további kivizsgálást javasol a betegnek.

A májfolt eltüntetése nehéz , de szerencsére többféle kezelés közül válogathatunk.

Gyógyszertárban beszerezhetők hámlasztó, világosító krémek. Hasznos alaposan elolvasni a gyártó alkalmazási javaslatát, mert sok készítmény pigmenthalványító hatóanyagának fényérzékenyítő hatása van, ezért körültekintő használatra van szükség.

A szakorvos kémiai hámlasztással, fagyasztással, villanófényes kezeléssel (IPL) és lézeres módszerekkel próbálkozhat. Az úgynevezett cryopeeling során folyékony nitrogént porlasztanak a kezelendő felületre, a fagyás hatására a felső bőrréteg lehámlik a felesleges pigmenttel együtt, a helyén foltmentes friss bőr marad vissza. Valójában az összes többi eljárás is hasonló elven működik: a kezelendő felületen az alkalmazott technikától függően kémiai, vagy fizikai úton gyulladást idéznek elő a bőrben, s ennek a gyulladásnak a gyógyulási folyamatához tartozó hámlás fogja feltisztítani az adott területet. Általában nem egy lépésben zajlik ez a kezelés, hanem 3-5 alkalmas kúra szokta meghozni a kívánt eredményt.

Mivel ezek az eljárások mind fényérzékenyítő hatásúak, sajnos csak a téli időszakban végezhetők, és még ilyenkor is fényvédő krém alkalmazása szükséges a kúra teljes ideje alatt, és a befejezése után is 1 hónapig.

Májfoltnak nevezzük a megjelenő, barnás-szürkés színű, szabálytalan, néha térképszerű foltokat.

Fontos, hogy kora tavasztól óvjuk a bőrünket a túlzott napsütéstől, használjunk magas faktorszámú fényvédő krémeket, illetve viseljünk kalapot.

Ha valamilyen új gyógyszert kezdünk szedni, alaposan olvassuk el a betegtájékoztatót, hogy informálódhassunk az esetleges fényérzékenyítő hatásáról.

Időnként tartsunk szüneteket a fogamzásgátló szedésében, hogy a szervezet megtisztulhasson a salakanyagaitól.