Felnőttkori fertőző betegségek : Csontvelőgyulladás
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Csontvelőgyulladás tünetei és kezelése
Mi a csontvelőgyulladás?
A csontvelőgyulladás a csont és a csontvelő, baktériumok okozta megbetegedése. Leggyakrabban a hosszú, csöves csontokat, tehát a combcsontot, a lábszárcsontot, a felkarcsontot és az alkarcsontot érinti, az esetek közel 90 százalékában a Staphylococcus aureus nevű gennykeltő baktérium okozza. Általában nem heveny fertőzésről van szó, inkább hosszabb ideig fennálló problémáról. Persze van akut formája is, amelynél a csontvelő begyullad, roncsolódik, gennyedzik és sipolyozik, de típusos csontvelőgyulladásról inkább akkor beszélünk, amikor a csontvelőben tartósan, alacsony csíraszámban vannak jelen a baktériumok.
Tünetek
A csontvelőgyulladás előfordulása
Cukorbetegeknél a csontvelőgyulladás mindenképpen gyakoribb, főleg a diabéteszes láb miatt, aminek előbbi az egyik gyakori szövődménye. Ilyenkor a lábtő és lábközépcsontok gennyes gyulladása a legjellemzőbb.
Akut csontvelőgyulladás többnyire gyermekekben fordul elő, 16 éves kor után ritkán alakul ki. Felnőttekben ilyesmi csak kivételes esetben, idősebb, legyengült immunrendszer mellett jelentkezik, vagy műtéti szövődményként alakulhat ki. Csontműtéteknél, ízületképző és pótló beavatkozásoknál 1-5 százalékos gyakorisággal fordul elő, nyílt töréseknél 30-40 százalékos eséllyel jelentkezik.
A csontvelőgyulladás okai
A csontvelőgyulladást általában baktériumok okozzák, de előfordul, hogy gomba, például Candida váltja ki. A csontvelőbe a kórokozók többféleképpen is bejuthatnak: vagy a véráram útján, például egy vérmérgezésnél, amelynél a kórokozók fennakadnak a rossz vérellátású csontban, vagy pedig a környezetből. Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy egy lágyrész-gyulladás terjed át a csontvelőre, vagy például egy cukorbeteg talpi sérüléséről jut el kórokozó a csontvelőig egy eleve meglévő idegszálbántalom nyomán kialakult érzészavar miatt. Ilyenkor lassan alakul ki a fekély. Igen ritkán lehet a fertőzés forrása gennyes vagy gyulladt fog, bőrgyulladás és középfülgyulladás is.
Csontvelőgyulladás normál helyzetben nem nagyon alakul ki, általában kell hozzá valamilyen immunhiányos állapot. Ilyen például a cukorbetegség, a keringési zavar, a csont bizonyos fokú inaktivitása vagy olyan gyógyszerek tartós szedése, amelyek gyengítik az immunrendszert. Az utóbbiak mind hajlamosító tényezői az olyan fertőzéseknek, amelyek csontvelőgyulladást okozhatnak. Ritkán lokálisan fertőződik meg a csont, így alakulhat ki csontvelőgyulladás baleseti nyílt csonttörés után vagy csontműtétet követően.
A csontvelőgyulladás tünetei
A betegség tünetei attól függnek, hogy melyik formájáról van szó. Ha az akutról, akkor a vérmérgezés tünetei a jellemzők, tehát a csontfájdalom, a magas láz, a hidegrázás és a borzongás. Az érintett terület duzzadt is lehet, felette a bőr melegebb tapintatúvá, pirossá válhat. A fájdalom éjszaka is érezhető, lüktető jellegű, a vele szomszédos terület is érzékenyé és duzzadttá válhat. Árulkodóak a gyulladásra utaló laborleletek is. Súlyos esetben az akut csontvelőgyulladás gennyes is lehet és sipolyozhat, így a felszínen is észlelhető.
Emellett másik típus hosszú, lassú lefolyású, kis hőemelkedéssel, vérszegénységgel, fogyással és gyengeséggel, vashiánnyal , étvágytalansággal járó kórkép is létezik.
A csontvelőgyulladás diagnózisa
A diagnózis felállításában sokat segítenek a képalkotó vizsgálatok, így a röntgen, a CT és az MR, ám azonnali véleményt ezek alapján nem lehet mondani: ahhoz, hogy eredményük érdemben használható legyen, a betegségnek már legalább egy hónapja fenn kell állnia. Legbiztosabban akkor lehet diagnosztizálni a kórképet, amikor a csont mészállománya a gennyes folyamat hatására típusosan feloldódik. A képalkotó vizsgálatok mellett az orvosok vérképet is kérnek, nézik a gyulladásos paramétereket is. Követik a tünetetek, így például a fájdalmat és lázat, és amikor erre lehetőség van, mikrobiológiai vizsgálatot is kérnek.
Utóbbinak módja az, hogy amikor a láz felmegy és a beteget rázza a hideg, vért vesznek tőle, majd azt táptalajra oltják. Ennek egyik részét oxigén jelenlétében, másik részét pedig annak jelenléte nélkül 37 fokos termosztátba helyezik, majd figyelik, mikor válik zavarossá. Amikor ez megtörtént, kiveszik és különböző dúsításos eljárásokkal meghatározzák, hogy milyen baktérium van benne. Ilyenkor tulajdonképpen vérmérgezésről van szó, annak kiváltó okát is keresik, hiszen a csontvelőgyulladást is ugyanaz okozza. Ha a csontvelőgyulladás gennyes, váladékozik, sipolyozik és kijut a bőrre, akkor elég csak a gennyből mintát venni és azt vizsgálni.
A csontvelőgyulladás kezelése
A csontvelőgyulladás nagyon nehezen kezelhető. Ennek oka, hogy szerveink vérellátása általában kifogástalan, így gyógyszerekkel könnyen hozzájuk lehet férni: például egy gennyes vesegyulladás vagy egy tüdőgyulladás kórokozóihoz az antibiotikumok egyszerűen eljutnak, ám a csontvelő vérellátása sokkal rosszabb, így ez a terület nehezebben elérhető. Másrészt a csontba eleve csak néhány gyógyszer képes megfelelően bejutni. Emiatt a kezelés során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az adott gyógyszer hatékony legyen a konkrét kórokozó ellen, hanem azt is, hogy az olyan legyen, amely a csont adott területén fel tudjon dúsulni megfelelő koncentrációban.
A megfelelő gyógyszer kiválasztását mikrobiológiai laborvizsgálat segíti, így tudják ugyanis meghatározni azt, hogy milyen kórokozó van a csontvelőben. Azt persze az orvosok meg tudják előre is saccolni, hogy milyen baktériumokról lehet szó, ezek száma ugyanis korlátozott. Így amíg a mikrobiológiai vizsgálat eredménye el nem készül el, addig a leggyakrabban előforduló kórokozók ellen ható antibiotikumokkal már megkezdődhet a kezelés. Amikor kiderül, hogy a véráramból milyen kórokozó kerülhetett a csontba, illetve milyen baktérium van a váladékozó sipolyban, már célzottan folytatódhat a kezelés. Arra viszont ilyenkor is figyelni kell, hogy az antibiotikum ne csak hatásos legyen az adott kórokozó ellen, hanem olyan típusú legyen, amely a csontba is képes bejutni, tehát képes legyen hozzáférni a baktériumokhoz. Ilyen antibiotikum viszonylag kevés van.
Olyan is előfordul, amikor a gyulladás a mélyben van, és vérmérgezés sem történik. Ilyenkor nem nyerhető ki mikrobiológiailag vizsgálható minta, így a leggyakrabban szóba jövő kórokozók szerint kezdődik meg a kezelés. Van, hogy a kórokozóhoz az antibiotikum olyannyira nem fér hozzá, hogy gyakorlatilag hatástalan marad. Ilyenkor az elhalt részt el kell távolítani, ha van csontüreg, azt ki kell kaparni. Ezt a területet különböző ortopédiai módszerekkel fel lehet tölteni.
Súlyos esetben amputációra is szükség lehet: amikor amputálnak, jellemzően olyan csonkot próbálnak meghagyni, ami a lehető legnagyobb stabilitást jelenti. Ha tehát csak egy ujjpercről van szó, akkor annak eltávolítása nem probléma, de ha például a láb az érintett, akkor olyan szintig kell amputálni, hogy a megmaradó csonk jól terhelhető, jól használható legyen.
A csontvelőgyulladás gyógyulási esélyei
Ha a betegséget időben felfedezik, akkor a gyógyulási esélyek nem rosszak, de a felépülés ez esetben is hónapokig tart.
A csontvelőgyulladás megelőzése
Fontos a megfelelő higiénia, az egészségtudatos élet, és ha valaki cukorbeteg, akkor annak karban tartása.
A csontvelőgyulladás szövődményei
Az elhúzódó gyulladás következtében senyvesztő jellegű kórkép alakulhat ki: fogyás, gyengeség és általános panaszok. Ráadásul elhúzódó gyulladásoknál olyan bomlásos anyagcseretermékek rakódhatnak le a szervekben, amelyek azokat tönkre is tehetik. Van például egy amiloid nevű vegyület, amely a szívben, májban, vesékben és belekben lerakódva nehezítheti azok munkáját, felszívódási zavart okozhat, a májat értéktelen kötőszövettel telítheti meg. Ezektől a nagy mennyiségben fölszaporodó gyulladásos anyagoktól a szervezet nehezen szabadul meg.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+14 °C
Minimum:
+2 °C
Napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel és északnyugat felől növekvő fátyolfelhőzettel, amely délutántól az Észak-Dunántúlon már vastagszik is. Helyenként alakulhat ki zápor. A nyugatias szelet élénk széllökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.