Sebészet

A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.

Vérmérgezés tünetei és kezelése

Mi a vérmérgezés?

A szepszis a szervezet fertőzésre adott, de nem megfelelő válaszreakciója, amely kontrollálatlan, ezért a szervezet magát is károsítja. Ezt a reakciót akár egyes kórokozók, akár azok mérgező termékeinek a vérkeringésbe juttatása okozza. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, de lehetnek vírusok, gombák és egyéb mikrobák, mint például a protozoonok.

Tünetek

A szepszis definíciója azonban nemzetközi szinten még nem egységes. Ennek okai között találhatjuk azt, hogy a kóros eltérések változatosak, egyes tünetek hiányozhatnak, más tüneteket a társbetegségek és a megkezdett kezelés jelentősen módosíthat, illetve a szeptikus állapot súlyosságát leíró paraméterek csak korlátozottan használhatók.

A vérmérgezés okai

A szepszis okait egyrészt a fertőzés forrása, másrészt a fertőzést előidéző kórokozó szerint különítjük el. A kórokozók gyakorisága változik aszerint is, hogy a beteg "közösségben" - tehát a lakóhelyén, munkahelyén, stb. - fertőződött, vagy a fertőzés "nozokomiális". Ez utóbbi a kórházban szerzett fertőzéseket takarja.
A fertőzés leggyakoribb forrásai a húgyúti fertőzések, a légzőszervi fertőzések, a hasi gócokból kiinduló folyamatok és az erekbe helyezett eszközök - például az infúzió bejuttatására szolgáló vénás kanül.
A szepszis kialakulásának alapja tehát a fertőzés. A fertőző gócból - amely lehet egy tályog, tüdőgyulladás, hashártyagyulladás, de akár vesemedence-gyulladás is - a kórokozók vagy azok mérgező termékei - a toxinok - a vérbe jutnak, ahol aktiválják a szervezet védekező rendszerét. A védekezés mechanizmusa azonban félrecsúszik: a kórokozók és méreganyagaik megtámadják a sejteket, a sejthártyát, és olyan anyagok felszabadítását eredményezik, amelyek további károsító hatással rendelkeznek: beindítják a vér alvadását, a sejtes elemek összecsapódását, a kiserekben pangást hoznak létre, egyben megnövelik azok áteresztőképességét, és ennek következtében szöveti duzzanatot, ödémát idéznek elő. Szintén a kiserek szintjén mind értágító, mind érszűkítő hatással rendelkeznek. Az aktivált sejtekben keletkező oxigén szabad gyökök szövetkárosító hatással rendelkeznek. Az említett folyamatok következtében a keringés felborul, egyes területeken oxigénhiányos állapot alakul ki, amely a szervezet kompenzációs, ún. centralizációs folyamatát beindítva szeptikus shockhoz vezet. A szeptikus shock kezdetben visszafordítható folyamat, ám egy bizonyos idő elteltével a vérnyomás súlyos csökkenéséhez és sokszervi elégtelenséghez vezet, amelynek kimenetele halálos.

A vérmérgezés tünetei

A szepszist egy egész szervezetre kiterjedő súlyos fertőzés képét mutatja.
Többnyire magas, 38.5 °C feletti láz jelentkezik, de a láz hiánya nem zárja ki a szepszis meglétét, mert a folyamat kezdetén a betegek egy részének testhőmérséklet 35.5°C alatti.
Idős betegeknél az imunrendszer csökkent működése következtében a folyamat gyakran jár láz nélkül. A hidegrázás szinte minden esetben jellemző tünet. A szív megpróbálja növelni a munkáját, ezért frekvenciája megnő, a pulzusszám 90/perc fölé emelkedik. A légzésszám meghaladja a percenkénti 20-at, ez egy fontos korai jelnek számít. A beteg tudatában is változás áll be, aluszékonnyá válhat. A vérnyomás csökkenése a szeptikus shock kialakulását sejteti. E shockforma kezdetén a vérnyomás a pulzusszám magas értéke mellett esik, a bőr meleg, rózsás, száraz. A szeptikus shock késői fázisában a bőr hideg, sápadt, verejtékes lesz, a beteg elesett.

A vérmérgezés diagnózisa

A kórisme felállításában jelentős szerepet kap a laborvizsgálat. A vérgázértékek az oxigén fokozott felhasználását mutatják, a vérképben a gyulladás jelei regisztrálhatók. Nem ritka, hogy a keringő vérben megjelennek a fehérvérsejtek éretlen alakjai. A betegek felénél a vérlemezkék számának csökkenése, 10%-nál a véralvadási zavar egyértelmű képe mutatható ki.
A kórokozó meghatározása végett ún. hemokultúrát - a vérben található baktériumok tenyésztése és kimutatása - kell venni, de lévén a szepszisben sem a klinikai tünetek, sem a laboratóriumi vizsgálatok nem specifikusak, a hemokultúra is csak az esetek 20-40%-ban pozitív. Mégis, lehetőség szerint még az antibiotikus kezelés megkezdése előtt gyors egymásutánban három hemokultúrát kell venni, amely növeli a kórokozó azonosításának esélyét.

A vérmérgezés kezelése

A szepszis kezelése függ a fertőzés forrásától, a fertőző kórokozótól és a kifejlődött tünetek súlyosságától. Vannak azonban általános terápiás alapelvek, amelyek a szepszis bármely formájára igazak.
A vérmérgezés bármilyen sebből kialakulhat
A vérmérgezés bármilyen sebből kialakulhat
Általános célok:
  • a szeptikus góc azonosítása és - lehetőség szerint - eltávolítása
  • a kórokozó ellen lehetőleg célzott gyógyszeres kezelés
  • a szervi károsodások tüneti kezelése
  • az oxigénellátás biztosítása, akár gépi lélegeztetés segítségével
A terápiás lehetőségek részletezése előtt fontos megemlíteni, hogy a szepszisre hajlamosító tényezőket meg kell szüntetni. Ennek akkor van különös jelentősége, ha a beteg az immunrendszerét gyengítő kezelésben részesül - például autoimmun megbetegedések, daganatos elváltozások, szervátültetés után; ebben az esetben ezt az ún. immunszupresszív terápiát el kell hagyni
A legfontosabb feladat a szeptikus góc azonosítása. Azzal, hogy a fertőzés forrását megtalálják és eltávolítják vagy - ha egy tályogról van szó - dréncső segítségével kiürítik a tartalmát, a túlélési esélyeket többszörösére lehet növelni.
Az antibiotikus kezelés első lépése a kórokozók széles spektrumát lefedő antibiotikumok adása vénás úton. Ez azt jelenti, hogy a választott antibiotikumoknak hatniuk kell a valószínűsíthető kórokozókra. A későbbiekben szűkíteni kell a spektrumot, és át kell térni a célzott kezelésre. A terápiás javaslatok különböző antibiotikum-kombinációkat ajánlanak közepesen súlyos és súlyos fertőzés esetére, illetve olyan kórokozók ellen, amelyek a legtöbb antibiotikumnak ellenállnak.
A perifériás keringés zavarát folyadékterápiával lehet uralni. Célja a szívből kiáramló vér térfogatának optimális szinten tartása és az oxigénkínálat maximalizálása. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert szeptikus állapotban a szervezet oxigénfogyasztása jelentős mértékben nő.
A keringés gyógyszeres támogatásának elsődleges célja a vérnyomás esésének megakadályozása vérnyomást emelő szerekkel. Fontos továbbá a gyomor-bélrendszer vérkeringésének optimalizálása értágító szerek segítségével, lévén ez utóbbi kifejezetten érzékeny az oxigénhiányos állapotra.
Lévén a légzési elégtelenség a szepszisnek gyakori velejárója, a légzéstámogatás általában gépi lélegeztetéssel történik.

A vérmérgezés gyógyulási esélyei

A szepszis a világon még mindig a tizedik leggyakoribb halálok, és naponta világszerte 1400 ember hal meg szepszisben. Az intenzív osztályokon a szepszis a vezető haláloknak számít. A betegek 30 százaléka a kórisme felállítását követő egy hónapon belül hal meg. A súlyos szepszis halálozási aránya megfelelő terápia esetén is 30-50 százalék között van.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.